Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Dokumentumok

2012-es éves beszámoló

E-mail Nyomtatás PDF

 

Tételszám

Megnevezés

Előző év

Előző évek módosításai

Tárgyév

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alaptevékenység

Vállalkozói tevék.

Összesen

Alaptevékenység

Vállalkozói tevék.

Összesen

Alaptevékenység

Vállalkozói tevék.

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

Értékesítés nettó árbevétele

1 413

756

2 169

 

 

0

2 815

 

2 815

2

2

Aktivált saját teljesítmények értéke

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

3

3

Egyéb bevételek

11 150

 

11 150

 

 

0

10 250

 

10 250

 

4

 

ebből: tagdíj, alapítótól kapott befizetés

8 663

 

8 663

 

 

0

8 833

 

8 833

 

5

 

ebből: támogatások

1 425

 

1 425

 

 

0

146

 

146

 

6

4

Pénzügyi műveletek bevételei

112

 

112

 

 

0

4

 

4

 

7

5

Rendkívüli bevételek

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

8

 

ebből: alapítótól kapott befizetés

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

9

 

ebből: támogatások

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

10

A

Összes bevétel (1±2+3+4+5)

12 675

756

13 431

0

0

0

13 069

0

13 069

 

11

 

ebből: közhasznú tevékenység bevételei

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

12

6

Anyagjellegű ráfordítások

6 840

67

6 907

 

 

0

6 895

 

6 895

 

13

7

Személyi jellegű ráfordítások

5 422

 

5 422

 

 

0

3 448

 

3 448

 

14

 

ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

15

8

Értékcsökkenési leírás

3 189

 

3 189

 

 

0

1 519

 

1 519

 

16

9

Egyéb ráfordítások

216

 

216

 

 

0

1 964

 

1 964

 

17

10

Pénzügyi műveletek ráfordításai

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

18

11

Rendkívüli ráfordítások

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

19

B

Összes ráfordítás (6+7+8+9+10+11)

15 667

67

15 734

0

0

0

13 826

0

13 826

 

20

 

ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai

 

 

0

 

 

0

 

 

0

 

Módosítás dátuma: 2013. június 11. kedd, 15:25
 

Emlékeztető a Sajtószakszervezet választmányának 2013. május 23-i megismételt üléséről

E-mail Nyomtatás PDF

EMLÉKEZTETŐ

a Sajtószakszervezet választmányának 2013. május 23-i

megismételt üléséről

A Sajtószakszervezet választmányának megismételt ülését a szakszervezet ügyvezető társelnöke nyitotta meg.

M. LENGYEL LÁSZLÓ bejelentette, hogy az ülést összehívó elnök asszony

a családjában bekövetkezett váratlan betegség miatt nem tudott megjelenni, s kérte az ülés résztvevőit, szavazzák meg, hogy helyette ő legyen a tanácskozás levezető elnöke.

HATÁROZAT:

A választmány az ülés levezető elnökévé M. Lengyel Lászlót

megválasztotta. (Egyhangú szavazás)

Ezt követően bejelentette, hogy a megismételt ülés az alapszabály szerint

a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Megállapította, hogy az ülésen a 44 megválasztott választmányi tagból 9 jelent meg, a meghívottak

közül pedig még öten vesznek részt a tanácskozáson. Ez annak ellenére is

igen sajnálatos, hogy előzetesen több mint tízen jelezték hogy munkahelyi elfoglaltságuk illetve betegségük miatt maradnak távol. Javasolta, hogy a választmányi tagok fogadják el a kikézbesített napirend-javaslatot, amelyből egyben érzékelhető a választmány idei első ülésének jelentősége. Egyben

javasolta, hogy az emlékeztetőt Baktai György készítse el.

NAPIREND:

1.     Beszámoló az elnökségnek a 2012. november 30-i  rendkívüli

kongresszus óta végzett munkájáról és a szakszervezeti mozgalomban

várható változásokról. Előadó: M. Lengyel László.

2.     A Sajt6ószakszervezet 2012.évi  mérlege és eredmény-levezetése,

valamint 2013. évi költségvetése. Előadó : Merza Zsuzsa.

3.     A Sajtószakszervezet szervezeti és működési szabályzatának

módosítása. Előadó: Baktai György.

4.  Egyebek.

HATÁROZAT:

A választmány egyhangúlag az emlékeztető elkészítésével megbízta

Baktai Györgyöt.

l.

M. LENGYEL LÁSZLÓ ügyvezető társelnök beszámolójának első részében a méltatta a 2012. november 30-án megtartott rendkívüli kongresszust.  Utalva a

jelenlegi gyenge részvételre különösen értékesnek tartotta, hogy azon már az

összehívás első időpontjában a határozatképességhez szükségesnél messze

többen jelentek meg, s vettek részt a rendkívüli kongresszus legfontosabb napirendjének,  az új Alapszabálynak megvitatásában., majd elfogadásában.

Mint ismeretes, erre az új Civil törvény előírásai miatt került sor, s hatályba lépésével az új törvényes előírásoknak megfelelően folytathatjuk munkánkat.

kiegészítettük a választmányt is, amely ezentúl a szakszervezet legfőbb testületeként irányítja a szakszervezet munkáját. Tulajdonképpen ez a mai az új összetételű választmány első ülése, s ezért nem igazán megnyugtató, hogy –

bármennyire jelentős indokok miatt is – az igazi bemutatkozás a következő választmányi ülésre marad.

 

Részletesen ismertette ezt követően az elnökségnek, mint ügyvezető testületnek, s kiváltképp a vezetésben közvetlenül részt vevőknek a munkáját. Ennek az eredménye volt, hogy a szakszervezet legtöbb hagyományos programját most is lebonyolítottuk.

December elején megtartottuk a szokásos évi jubileumi találkozót, amelyen a kerek tagsági évfordulójukhoz érkező szakszervezeti tagokat köszöntöttük emléklappal és szerény ajándékkal.

Február 14-én rendeztük meg idei első elnökségi ülésünket, s akkor döntöttünk arról, hogy 2013-ban mindenképp megtartjuk sajtónapi ünnepségünket és nemcsak annak formájáról, hanem az ott átadandó kitüntetéseinkről is döntöttünk. Ennek alapján az idén együtt köszöntöttük a magyar sajtó napját a Sajtóházban a Magyar Újságírók Országos Szövetségével. Ezen az ünnepségen

két év kimaradás után ismét adtunk át szakszervezeti kitüntetéseket: Vasvári Emlékplakettet valamint Vasvári-díjat. A Sajtószakszervezet Vasvári Emlékplakettjét az elnökség Tripolszky Lászlónak, tavaly leköszönt ügyvezető elnökünknek, a szakszervezet alapító tagjának ítélte oda. Ülésünkön ő  most nem tud részt venni, mert műtét utáni erősítő kúrán szanatóriumban van. Innen is további jobbulást kívánunk neki. A Vasvári-díjat értékes pályázatáért az Axel Springer lapcsaládhoz tartozó Békés Megyei Hírlap és kiadója, a Népújság Kft. nyerte el. Az átadás pillanatai régi Pilvax-beli sajtónapi  ünnepségeinkre emlékeztettek, egyben a meghívottak széles körében méltatták a sajtóbeli kollektív szerződések jelentőségét.

Közös ünnepséget rendeztünk a Diplomata Magazin kiadójával és szerkesztőségével, amelyen a több éve együtt odaítélt „A Sajtó Segítéséért” díjunkat adtuk át közéleti személyiségeknek.

Elkészült az új kollektív szerződés az Axel Springer Magyarország Kft-vel.

Számos tárgyaláson vettük részt a közmédiában csakúgy, mint az újságíró szervezetek együttműködésének olyan formáján, mint a sajtó etikai tanácsa,

vagy a PHDSZSZ ülései és egyéb együttműködési tanácskozások.

A közmédia ügyei természetesen minket is jelentősen érintenek, az ott folyó szakszervezeti tevékenységben jelentősen vesz részt alapszervezetünk. Itt a legutóbbi időben a PHDSZSZ-nek volt kezdeményezése. Elnöke, Lázár András, aki egyben a közmédiában lévő hat szakszervezetből összehozott új, még nem bejegyzett szakszervezetnek is elnöke, az együttműködés szorosabbá tételére hívott össze – velünk egyeztetve – megbeszélést, ám az egyetlen nagyvállalat keretében létező tíznél több szakszervezet képviselőinek tanácskozása inkább a süketek párbeszédére hasonlított. Az ottani helyzet egyébként – sok emberi áldozat után –  jelenleg nyugvóponton látszik lenne, de nagy szükség lenne arra,

hogy a sok ott működő  szakszervezet valamilyen szervezeti keretet találjon az együttműködésre.

Szakszervezetünknek egyre jobban oda kell figyelnie azokra a hírekre is,

amelyek a Springer-Ringier fúzióra, illetve ezzel kapcsolatos előkészítésre vonatkoznak.

A Népszavánál működő új alapszervezetünk vezetői tavaly felvetették, hogy kollektív szerződést szeretnének kötni, de azóta nem fordultak hozzánk annak a segítségnek realizálásáért, amit akkor kértek, és mi megígértünk.

A Médiatanács új elnökére javaslatot kértek a Sajtószakszervezettől is. A szűk határidő miatt az elnök és a társelnökök egyeztethettek, s javaslatként Majtényi Lászlót terjesztették be. Tudták, hogy ő a MÚOSZ jelöltje is, de önállóan javasoltak, nem a MÚOSZ-hoz csatlakozva, bár az sem lett volna szégyen.

Javaslatot kért a szakszervezettől – ez is első esetben fordult elő – a Prima Primissima díj kuratóriuma is, –  és nekik is megküldték javaslatukat: Berényi Jánost, a Széplak című lap kiadóját és főszerkesztőjét, nem mellékesen szakszervezetünk alapító elnökét ítélték erre méltónak.

Ami házunk táját illeti: nyugdíjasaink a szokásos módon köszöntötték az újévet,

meg a lányokat, asszonyokat a nőnap alkalmából.

Elkezdtük a felkészülést a nyári üdülési szezonra is. A nyitásra akciót hirdetett

a szakszervezet. Az ügyvezető társelnök a választmányi ülésen jelen lévők figyelmét felhívta: hogy Jászszentandrás még sok jelentkezőt tud fogadni.

Jó lenne, ha alapszervezeteink népszerűsítő agitációja nyomán egyre több teltházas turnus lenne apartman-üdülőnkben.

Mindkét üdülőben járt a tavaszi nyitás előtt és ezzel kapcsolatos tapasztalatait megosztotta a választmány tagjaival. Eszerint eléggé fogynak az üdülőnyitáskor olyan gazdagon odatelepített fogyóeszközök (poharak, evőeszközök), s bár tudjuk, hogy ezeknek ez a sorsuk, kérjük, hogy a beutaltak jobban óvják közös vagyonunkat, sőt akár gyarapítsák is, ha otthonról lehetőségük van bizonyos hiányzó tárgyak pótlására.

Jászszentandráson ismét fakivágásra kell sort kerítenünk, Balatonszemesen az

idénynyitás előtt jelentősebb takarításra lesz szükség. Tájékoztatott arról is, hogy jászszentandrási saját három faházunkat a bérlő Andrástermál Kft szépen felújította. Együttműködésünk a strandbelépők ügyében is folytatódik.

Befejezésül az elnökség nevében kérte a beszámoló elfogadását.

M. LENGYEL LÁSZLÓ, mint levezető elnök miután  senki nem jelentkezett hozzászólásra, szavazásra tette fel a kérdést.

HATÁROZAT:

A választmány a 2012. november 30.– 2013. május 23. közötti működésre

vonatkozó elnökségi beszámolót egyhangúlag elfogadta.

(Mellette: 9, ellene: 0, tartózkodott: 0 szavazat)

2.

MERZA ZSUZSA gazdasági vezető ismertette ezután a második napirendi pont keretében a Sajtószakszervezet 2012. évi mérlegét és eredmény-levezetését,

valamint 2013. évi gazdasági-pénzügyi terveit.

Bevezetőül megjegyezte: a 2012. évi egyszerűsített éves beszámoló már a kettős könyvvitelre való áttérés első ilyen beszámolója, míg a 2012. évi bevételeket  és kiadásokat a régen megszokott formában készítettük el a választmány számára.

Mindkét dokumentumot kiosztottuk- A mérleget és eredmény-levezetést majd a választmány határozatát követően adhatjuk be az illetékes bírósági hivatalnak-

ennek határideje: május 31.

A kettős könyvvitel szerinti adatokat híven tükröző mérleghez nem adott  külön indoklást, a 2012. évi bevételek és kiadások minden tételét külön ismertette,

A jelentősebb változásokhoz indoklást fűzött, majd a 2013. évi terveket szintén szóban is indokolta.

Bejelentette, hogy az üdültetésről közvetlenül a szezonzárás után készült el az  összesítés, amelyet a 2012. novemberi kongresszuson már ismertettünk is, emiatt most csak a fő számok szerepelnek a pénzügyi tervben, a részletes szám-sorokat pedig mellékelték.

A tagdíjbevételnél tavaly a jelentős (egymillió forintos) eltérést egyrészt az év elején váratlanul csökkent (és a terv készítésekor már ismert) tényszám,

valamint a központi alapszervezetben megnőtt létszám okozta. Lényegében e két kategórián túl más bevétele a Sajtószakszervezetnek nem volt.

A kiadásokat igyekeztek a minimálisnál is kisebbre szorítani. A személyi jellegű költségeknél a bér és járulék esetében ez egyetlen munkavállalót érint, az ügyvitel és egyéb költségtérítés kategóriában szintén egy könyvelő szerződés szerinti juttatását, valamint vezető tisztségviselők utazási költségeit. Az iroda fenntartásával és működtetésével kapcsolatos bevételek és kiadások ugyancsak megfeleltek az előre tervezettnek. Az alapítói támogatásra az előző évi elmaradás miatt a tervben szereplő nagyobb összeget nem tudtuk teljesíteni, sőt

újabb összeget voltunk kénytelenek visszatartani a támogatásból.

Ami a költségvetést illeti: továbbra is kicsi a mozgásterünk, ezt tükrözik a most betervezett számok.

Az üdültetéssel kapcsolatban csak a fő számokat közöljük ismét, mivel külön

terv készül. Annyit megjegyzett, hogy a jászszentandrási  2012. évi favágás költségei szerepeltek a mellékelt listán, de 2013-ra 0 forintot állítottunk be,

ám ezt máris módosítania kell, hiszen épp most tájékoztatta a választmányt az ügyvezető társelnök az újabb fakivágás szükségességéről. Ezért mindenkit kért,

hogy a nála lévő listán a Jászszentandrás fakivágás sorra a 100 e/ ft-ot írja be.

A személyi jellegű költségek nem változnak, az anyagi jellegű ráfordításokat a terv szerint egy nagyobb összeg terheli: az iroda vízvezeték-rendszerét szinte teljesen ki kell cserélni. Bár ez az irodaház közös költsége, de egyrészt ennek ránk eső hányada, másrészt a várható irodai helyreállítások biztosításunkkal nem kompenzálható része tartalékolásra kényszerít.

Az alapítói támogatásban szintén nem tudtuk tervezni az elmaradás pótlását, csak az idei 5 % bizonyos emelését terveztük be.

Megjegyezte még, hogy sem az előző évi jelentésben, sem a tervezésben nem szerepel a PHDSZSZ-tagdíj és az IFJ-tagdíj elmaradásunk, illetőleg fizetési kötelezettségünk, mivel e témákban vezetői egyeztetések folynak.

Befejezésül külön felhívta a résztvevők figyelmét arra, amit M. Lengyel László az üdültetéssel kapcsolatban mondott, hangsúlyozva, hogy a tagdíj mellett

egyetlen bevételi forrásunk az üdültetés. Vagyonunk minőségének megőrzése

mellett a likviditás biztosításában is nagy szerepe van, s fenntartása, sőt fejlesztése is tagságunk érdeke és egyben kötelessége is.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök megnyitotta a vitát.

ANDREIDES JÓZSEFNÉ azt kérte, hogy juttasson el a központ nekik, az MTI-be, de minden más alapszervezethez is minél több információt az üdülőkről, hogy kellően népszerűsíteni lehessen azokat. Képes anyagokat várnának a strandról is, meg az épületbelsőkről is.

ZSEBESI ZSOLT, mint a honlap szerkesztője felhívta a figyelmet, hogy a honlapon máris vannak képes üdülőbemutatások, de ha szükséges, ezt tovább lehet fejleszteni. A nála lévő laptopon be is mutatta azokat az oldalakat, amelyek máris jó hatást gyakorolhatnak, ha megkeresik és megtalálják őket.

MERZA ZSUZSA ígéretet tett, hogy a honlapon túl is a közeljövőben az egyes alapszervezetek titkáraihoz újabb ismertetőket küldenek el, de az is szükséges, hogy ezek terjedjenek a tagok és más kollégák körében, s hogy a honlapra az internettel rendelkezők gyakrabban látogassanak el.

KAPITÁNY REZSŐNÉ felvetette, hogy a nyugdíjasok nem értik, miért került

ki tavaly az üdülési tájékoztatóból az ő üdülési díj kedvezményük.

M. LENGYEL LÁSZLÓ utalva arra, hogy az üdülési díjak megállapítása más formában történik, mint régen, megnyugtatta a felszólalót,és a nyugdíjasokat, hogy amennyiben szabad hely van – elsősorban az elő- és utószezonban – lehetőség van a nyugdíjasok kedvezményeinek érvényesítésére.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ, mint  levezető elnök ezt követően  külön-külön szavaztatott a két előterjesztésről.

HATÁROZAT:

1. A választmány egyhangúlag elfogadta a Sajtószakszervezet 2012.évi

mérlegét és az eredmény-levezetést. (Mellette 9, ellene: 0, tartózkodott 0).

2. A választmány egyhangúlag elfogadta a Sajtószakszervezet 2013. évi

pénzügyi terveit,. (Mellette 9, ellene: 0, tartózkodott: 0).

3.

BAKTAI GYÖRGY, a szerkesztő bizottság elnöke  beterjesztőként a szervezeti és működési szabályzat egy héttel ezelőtt minden választmányi taghoz eljuttatott szövegjavaslatához fűzött magyarázatokat.

Bevezetőként hangsúlyozta: a szűk családi körben is dönteni szükséges az új SZMSZ-ről, hiszen a tavalyi rendkívüli kongresszuson alapvetően megváltozott az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatása ezzel  „együtt jár”. Az alapszabály az egyesület (szakszervezet) működésének jogszerűségét. elvi alapjait adja, az SZMSZ, ahogy neve pontosan megfogalmazza: a szervezet és működés legfőbb szabályait.

A döntésnek megvan az az alapja is, hogy valamennyi választmányi tag már csaknem két hete kézhez kapta és tanulmányozhatta a szöveget. Lehetőség volt arra is, hogy minden észrevételt és javaslatot eljuttassanak a szerkesztő bizottsághoz.. Ezzel a lehetőséggel sajnos egyedül F. Kováts Éva elnök asszony élt, akinek javaslatát bele is foglaltuk az új szövegbe. Ez az előterjesztett szövegből hiányzik, a véglegesbe azonban bekerül. Lényege: a Tagság fejezet l.5. pontjába a sajtó mellett szerepeltetjük a média szót is, hiszen ez a két terület sok tekintetben egy, s a sajtó egyébként nemcsak a „nyomtatott” sajtót jelenti. Amit pedig a 2.3. pontból iktatunk ki. Ezeket a módosításokat kérte figyelembe venni a „végszavazáskor.”

A továbbiakban előre leírt és a rendkívüli kongresszusra az alapszabály-javaslatot elkészítő bizottság tagjaival egyeztetett előterjesztés adta elő.

Aki ezt a mostani módosított változatot végigolvasta, annak bizonyára feltűnt,

hogy sok benne az „átfedés”, az alapszabály szó szerinti megismétlése. És ennek több magyarázata van:

= ez némiképp természetes is, hisz a működés jó néhány szabálya alapvetően határozza meg a szervezet működését, de az SZMSZ-nek önállóan is meg kell

állnia, tehát ott is szerepelnie kell,

= csak persze az SZMSZ más logikája szerinti sorrendben,

= ám itt nem csupán ennyiről van: a törvényalkotó az egyesületi alapszabályba

több olyan követelményt átemelt, amely a régiben nem itt szerepelt.

A lényeg pedig az, hogy akár szerepelt már az alapszabályban, akár nem,

az egyiknek és a másiknak is koherens egységet kell alkotnia magában is.

===

A másik – és már egyértelműen tartalmi változtatás – az Alapszabály jelentős megváltoztatásából fakad. Az új Civil törvény (a régi egyesületi helyett…) már a szakszervezeteket is egyesületként kezelve, ugyanazon elv szerint a legfőbb testület évenkénti összehívását teszi kötelezővé. A mi döntésünk

a november 30-i kongresszuson az volt, hogy 2013. január 1-jétől a mi legfőbb testületünk: a választmány.

Ennek következtében minden jogot, amit a régi alapszabályban még 1989-ben . az alapító kongresszuson a kongresszushoz „telepítettünk”, a Választmány című fejezetben kell tárgyalnunk.

Hogy a régi, hagyományos ötévenkénti periódus és ezzel a „történelmünk”

nagyobb szakaszokra bontása is megmaradjon, arra lehetőséget nemcsak adott, hanem amire végső fokon kötelezett is, az ennek a választmánynak időszakos megújítási kötelezettsége volt. Hiszen egy ilyen fontos szervet, ami országosan irányítja egy egyesület munkáját nem lehet toldozgatni-foltozgatni, márpedig

sok személyi változás következhet be (munkahelyváltozások, nyugdíjazások),

új alapszervezetek jöhetnek létre, csatlakozhatnak, s egy (mondjuk) ötéves

időszakban a törvényi környezet is változhat (hogy finoman fejezzem ki magam)

vagyis változtatni szükséges a magas szintű vezetést biztosító legfőbb testületen is. Ezt tükrözi az ötévenkénti országos tisztújítás, s ennek keretében a legfőbb testület tagjainak helyi újjáválasztása  (megválasztása) is. Ezt a „tisztújító választmányi ülést” nevezzük ezentúl is „kongresszusnak” is. De semmiféle

külön jogosultsággal nem rendelkezik, mint egy évente kötelezően megtartandó választmányi ülés, s minden alapvető szabályozása is megegyezik azzal. Az, hogy ehhez a választmányi üléshez kötjük a legfőbb vezetők ötéves mandátumát, ez sem ellentétes a törvénnyel, hiszen az alapszervezeti vezetőket is a periódusra választjuk, de ezek is, azok is választmányi ülésen nyerik el a tisztségüket, s válthatók le a tagság akaratából (akár évente is).

A választmányról szólva még egy megjegyzést teszek: a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket három csoportra bontottuk: az elsőben az

alapkérdéseket soroltuk fel  (az évente kötelező ügyintéző testületi beszámoló, valamint a gazdálkodással kapcsolatos zárójelentések és következő esztendei költségvetés elfogadása, az alapszabály és az szmsz szükségszerű módosításai), a második részben a személyi változtatások, a harmadikban az olyan sarkalatos

kérdések, mint az egyesülés, csatlakozás, urambocsá a feloszlatás, mint a

konföderációkhoz, szövetségekhez csatlakozás és kiválás, valamint az ágazati

kollektív szerződés megkötése, módosítása és az országos sztrájk meghirdetése.

Ezek közül nevesítettük a konföderációhoz tartozásról, kapcsolódásról szóló

döntést, ezzel is jelezve, hogy az MSZOSZ-ból a II. kongresszuson történt

kiválás óta nagyot változott a világ és minden lehetőséget mindig célszerű nyitva tartani.

Egyben – zárom a választmányra vonatkozó gondolatokat – szeretném csak megerősíteni, hogy az alapszabály és az SZMSZ együttes betartásával most itt

ülő kollégáink testületét, az évenként (sőt sűrűbben  is) ülésező választmányt

a szakszervezet folyamatos működő képviseleti szerveként a demokrácia jobb megtestesülésének tartom, mint a csak ötéves időszakokban ülésező szervet.

Amely öt esztendő vége egyébként már nincs messze, s 2014-ben az országos tisztújítás során az alapszervezetekben (már éppen e testületnek működésének ismeretében) választhatják meg a választmányban őket majd képviselőket.

====.

A továbbiakban néhány kisebb változásra, pontosításra hívom fel a figyelmet, azzal a megjegyzéssel, hogy az előbbiekben adott indoklás remélhetőleg elég volt ahhoz, hogy ne kívánjatok hosszabb előterjesztést. És persze a végén minden kérdésre válaszolok, minden értelmes javítást közösen végrehajtunk.

 

 

= Sorrendben először két választmánnyal kapcsolatos apróság:

tisztújító választmányi ülésnél az alapszabály szerinti 90 nappal a megjelölt idő előtti indulást 120 napra változtattuk, ezt alapszabály-módosításnak is javasoljuk, mivel az utánaszámolásnál a 4 hónap egyértelműen szükségesnek

látszik,(4.2.10.)

felhívom a figyelmet a 4.2.10. azon pontjára, amely szerint a tisztújításra az előző választmány újjá nem választott tagjait és valamennyi egyéb tisztség-

viselőt tanácskozási joggal meg kell hívni, ennyivel tartozunk nekik és ők

felelősen, az ismeretek birtokában tudnak megnyilatkozni.

= a póttag” intézményt, amelyet egy előző kongresszusok közötti ülésén vezetett be a választmány, most meghagytuk, csak a jelen körülményekhez alkalmaztuk.(4.6.5.)

= a vagyonnal, gazdasági kérdésekkel nem terheltük az SZMSZ-t, mivel

azokat az alapszabályban külön fejezetben egyértelmű en meghatároztuk.

Egyetlen változás annak nevesítése, hogy – ne felejtsük el a jelenlegi szabályozás szerint kettős könyvvitelünk van, de persze nemcsak ezért, régen is így volt, csak éppen nem szerepelt a szabályzatokban ­– könyvelő készíti

a mérleget és minden szakszerű könyvelési munkát. Mindenki ismeri

Jakab Jutkát (akinek ezúton kívánunk jobbulást műtét utáni gyógyulásához),

aki szerződéses munkaviszonyban segíti gazdasági vezetőnk igen sokrétű munkáját. Ez értelemszerűen szerepel az SZMSZ-ben.

= a sztrájkszabályokat változatlanul vettük át a régi SZMSZ­-ből, hiszen erre

amúgy is az új sztrájktörvény ad keretet,

= külön kívánok végül szólni a „Kitüntetések,jutalmak” fejezetről, amelyen

egy alapvető módosítást javaslunk. Erre egyébként már utaltam a legutóbbi

elnökségi ülésen, az idei Vasvári-díj, Vasvári Emlékplakett döntések során.

A  megváltozott „történelmi körülmények” között egyre kisebb a lehetősége

a Vasvári-díjak kiadásának, hogyha ragaszkodunk az alapkiíráshoz, amely

szerint alapkövetelmény a kollektív szerződés megléte, s a díjat csak közösen

kaphatja meg cégvezetés és szakszervezeti bizottság. Azt pedig helytelennek

tartanánk, hogyha alapszervezeteinknek nem maradna semmilyen jutalmazási

lehetőségük. Az új szövegben csak egy kritérium a több között a kollektív

szerződés megléte. Ezt egy újabb szóval kívánjuk még erősíteni a 7.1.pont a :

„illetőleg”vagyis lehet azért is, másért is kapni Vasvári-díjat. És ezentúl egy

a cégvezetéstől függetlenül is részesülhet díjazásban.

Ezzel az ünnepélyes témával fejezem be és ajánlom elfogadására az

SZMSZ módosítását.

 

M.LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök kérdésére hozzászóló nem volt.

Ezt követően szavazást kért az írásban  beterjesztett majd szóbelileg

kiegészített SZMSZ-ről.

 

 

HATÁROZAT:

A Sajtószakszervezet választmánya a Sajtószakszervezet

új Szervezeti és Működési Szabályzatát a beterjesztett irásbeli

szöveget az ismertetett kiegészítő javaslattal egyhangúlag

elfogadta. (Mellette: 9, ellene: 0, tartózkodott: 0).

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök ezután rátért az Egyebek napirendre. Bejelentette, hogy e napirendi pont keretében három

kérdéssel kíván foglalkozni.

a.)

Első témaként a szakszervezeti mozgalomban várhatóan bekövetkező változásokról tájékoztatott. Ez érintőlegesen szerepelt az elnökségi beszámolóban is, de fontossága túlmutat egy éves helyi beszámolón. A három legnagyobb szakszervezeti konföderáció: az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok május elsején bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd, s még az év végéig csaknem félmillió szakszervezeti tag összefogását biztosító konföderációban egyesül. Mint tudjuk, a Sajtószakszervezet 1994-ben kilépve az MSZOSZ-ból határozatban, sőt alapszabályában is rögzítette, hogy egyetlen konföderációhoz sem kíván tartozni. Az, hogy a PHDSZSZ, mint laza szövetség tagjai vagyunk a PHDSZSZ SZEF-kötődése ellenére sem jelenti a SZEF-tagságot. Mégis a munkajogi környezetben történt változások és az érdekvédelemben kialakulóban lévő új helyzet elgondolkoztat bennünket is.

Az új, széles körű konföderáció remélhetőleg új alapokra helyezi és ehhez csatlakozni – együtt a média szakszervezeteivel – egyáltalán nem jelent

valami politikai elkötelezettséget. Egyébként is a szakszervezeti politika is politika és egyáltalán nem ellentétes céljainkkal, feladatainkkal. Ilyen értelemben informálódunk, természetesen csakis a puhatolózás szintjén arról, hogy mit jelenthet a közeledés. Annál is inkább, mert nem könnyű a helyzetünk, s az egyre erőteljesebb együttműködés létérdekünk is.

b.)

A második kérdés, amiről az egyebek sorában tájékoztatott ezzel az együttműködéssel határos: kapcsolatunk az IFJ-vel és az EFJ-vel, a nemzetközi és az európai újságíró szövetséggel.

Ennek a kapcsolatnak legfontosabb kérdése jelenleg lényegében anyagi természetű: két éve tartozunk a tagdíjjal az IFJ-nek, s ez az adósság  eléri a nyolcszázezer forintot. Különbö9ző szintű tárgyalásokat folytattunk, de egyelőre nem látszik megoldás, márpedig elsősorban elvileg, tartalmilag, de a tagság érdekében is feltétlenül szükséges kapcsolatunk megtartása sőt erősítése is az IFJ-vel, amelynek első tagja voltunk Magyarországról, sőt a régióból is. Az is nagyon fontos szempont, hogy a nemzetközi újságíró igazolvány kiadása olyan fontos jogosultságunk, amely rendkívül vonzó a kollégák körében és tagságnövelő tényező. Mindenképp megoldást kellene találnunk és így jutottunk arra gondolatra, hogy megoldást jelenthetne ha minden szakszervezeti tag évente 800 forintot a tagdíjon kívül befizetne, s így ezzel külön keretünk lenne a nemzetközi tagdíj kifizetésére. Ezen egyelőre még gondolkozni kell, de valamilyen módon biztosítanunk kell nemzetközi tagságunk fenntartását.

c.)

Harmadik kérdésként az Egyebek napirend keretében az ügyvezető társelnök arról a lehetőségről adott tájékoztatást, amelyet igazolványunk előállítójának, az EDC-nek vezetői vázoltak fel előttünk kapcsolatkörük bővítésével összefüggésben. Ennek lényege: szakszervezeti vezetőink, tagjaink ismeretségi körének bekapcsolásával segíthetnénk az EDC

kapcsolatainak bővülését, s ez jutalékrendszeren keresztül anyagilag is előnyös lenne a Sajtószakszervezetnek.

Elmondta: ezzel kapcsolatban részletes leírást is kapnak az érdeklődők, amelyet mindenkinek rendelkezésére bocsátunk.

Kérte Zsebesi Zsoltot, hogy amennyiben vállalja, vegye kezébe ennek az ügynek intézését

.

ZSEBESI ZSOLT vállalta, hogy az EDC-vel a kapcsolatot e kérdésben felveszi, majd javasolta, hogy mivel a választmánynak alapszabály szerinti jogköre a döntés a tagdíjjal kapcsolatos kérdésekben, akár tekintsük az évi 800 forintos befizetést is ebbe a körbe tartózónak és szavazzunk róla.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ válaszként közölte: a felvetett a kérdésben a szavazást a jelenlegi ülésen még nem tartja indokoltnak.

Majd mint levezető elnök ezután a választmányi ülést bezárta.

 

Az Emlékeztetőt készítette:

Baktai György

 

 

 

 

Jelentkezési lap

E-mail Nyomtatás PDF

Innen is letölthető

Módosítás dátuma: 2013. március 21. csütörtök, 15:05 Bővebben...
 

Magyarázat az új alapszabályhoz

E-mail Nyomtatás PDF

Több mint két hónapja került sor szakszervezetünk alapszabály-módosító rendkívüli kongresszusára. A napokban adtuk postára a Fővárosi Törvényszék által kért kiegészítéseket, mivel a törvények és szabályok nemcsak a munka világával és az egyesülési joggal kapcsolatban változtak, hanem az ügyek adminisztrációjára, a bejelentés módjára vonatkozóan is. Remélhetőleg mindennek alapján hamarosan végzés teszi jogerőssé módosított alapszabályunkat.

Módosítás dátuma: 2013. február 10. vasárnap, 01:04 Bővebben...
 

A Sajtószakszervezet Szervezeti és Működési Szabálya

E-mail Nyomtatás PDF

A Sajtószakszervezet Szervezeti és Működési Szabálya

A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

 

1. ALAP­ADA­TOK

 

1.1. A szer­ve­zet ne­ve: Saj­tó­szak­szer­ve­zet

1.2. Cí­me: Budapest (1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c)

1.3. Mű­kö­dé­si te­rü­le­te: Ma­gyarország

1.4. Ala­ku­lás idő­pont­ja: 1989. má­jus 31.

1.5. Tag­sá­ga: a ma­gyar saj­tó illetőleg0 média te­rü­le­tén dol­go­zó va­la­mennyi mun­ka­vál­la­ló, aki vállalja a tag­ság­hoz kötődő, s az Alap­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kö­ve­tel­mé­nye­ket.

1.6. Jel­le­ge: önál­ló jo­gi sze­mély

1.7. Bank­szám­la­szá­ma: K&H, Ke­res­ke­del­mi és Hi­tel­bank 10200830-32371736-00000000

 

2. CÉ­LOK, FEL­ADA­TOK

 

2.1. Az Alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en a Saj­tó­szak­szer­ve­zet tag­jai mun­ka­vál­la­lói ér­de­ke­i­nek ki­fe­je­zését, kép­vi­se­le­tét, ér­vény­re ju­tá­sát alap­ve­tő fel­ada­tá­nak te­kin­tő, min­de­nek­előtt szak­mai ér­dek­vé­del­mi szer­ve­zet.

2.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a fen­ti­ek­nek meg­fe­le­lő­en el­vég­zi mind­azo­kat az alapfeladatokat, ame­lye­ket az Alap­sza­bály 2-4. pont­ja ma­gá­ba fog­lal.

2.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fenn­tart­ja az il­le­té­kes­ség jo­gát a nyom­ta­tott saj­tót, médiát, hírügynökségi tevékenységet, a lap­ki­adást és a lap­ter­jesz­tést érin­tő va­la­mennyi kér­dés­ben, ame­lyet a tör­vé­nyek – min­de­nek­előtt a Mun­ka Tör­vény­köny­ve – szak­szer­ve­ze­ti ér­dek­kép­vi­se­le­ti ha­tás­kör­be utalnak.

 

3. TAGSÁGI VISZONYOK

 

3.l. A Sajtószakszervezet tagja lehet – az Alapszabályban előírtak szerint – az az újságíró, szerkesztőségi alkalmazott, kiadói, hírügynökségi és intézményi dolgozó, aki munkaviszonyban áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként, szabadúszóként dolgozik, elfogadja a Sajtószakszervezet Alapszabályát és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Tagja lehet minden újságíró-képzésben résztvevő egyetemi, illetőleg főiskolai hallgató. Értelemszerűen megtarthatja tagságát a szakmából nyugállományba került, valamint a munkanélkülivé vált kolléga a munkanélküli regisztrálás időszakában.

3.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet tag­jai alap­szer­ve­ze­tek­be tö­mö­rül­nek, ame­lyek az Alap­sza­bály­ban le­fek­te­tett el­vek sze­rint szer­ve­ződ­het­nek

a) egyes mun­ka­he­lye­ken (ki­adók­nál, szer­kesz­tő­sé­gek­ben),

b) több mun­ka­adó­nál te­vé­keny­ke­dők ese­té­ben kö­zös szer­ve­zés­ben, (szakirányú illetőleg térségi alapszervezetek,)

c) a köz­pont mel­lett (a kis tag­lét­szá­mú vál­la­la­tok­nál dol­go­zók, a sza­bad­úszók, önál­ló új­ság­írók, vál­lal­ko­zók, il­le­tő­leg a mun­ka­nél­kü­li­ek valamint a nyug­dí­ja­sok ré­szé­re).

3.3..A Saj­tó­szak­szer­ve­zet nyi­tott. Bár­mely a ké­sőb­bi­ek­ben lét­re­jö­vő, il­let­ve más ke­re­tek kö­zött már mű­kö­dő alap­szer­ve­zet kér­he­ti fel­vé­tel­ét, amelynek tagsága az Alap­sza­bályt, a prog­ra­mot és ezen SZMSZ-t el­fo­gad­ja.

3.4. Az alap­szer­ve­zet­hez csat­la­ko­zó cso­por­tok fel­vé­te­lé­ről az alap­szer­ve­ze­ti tag­gyű­lés, új alap­szer­ve­ze­tek csat­la­ko­zá­sá­ról a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége dönt.

 

 

 

 

 

4. SZER­VE­ZE­TI FEL­ÉPÍ­TÉS

 

4.1. ALAPELVEK

 

4.1.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet önál­ló szak­szer­ve­zet, amely de­mok­ra­ti­kus el­ve­ket kö­vet és de­mok­ra­ti­ku­san épül fel.

4.1.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­épí­té­se:

leg­főbb képviseleti szer­ve a választmány,

ügyintéző szerve az el­nök­ség.

4.1.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet kép­vi­se­lője: az ügyvezető társelnök,

valamint ezen SZMSZ által megszabott együttes jogkörben: az el­nök és a társelnök.

4.1.4. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet alap­szer­ve­ze­tek­ből áll, ame­lyek önál­ló­an te­vé­keny­ked­nek, vég­re­hajt­va

– sa­ját tag­sá­guk tag­gyű­lé­sen hozott, illetőleg ve­ze­tő tes­tü­le­ti (szb) ha­tá­ro­za­ta­it,

– a Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­sőbb szin­tű tes­tü­le­te­i­nek ha­tá­ro­za­ta­it.

4.1.5. A szak­szer­ve­ze­t ügy­in­té­zését az alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en lét­re­ho­zott tit­kár­ság vég­zi, amely­nek mun­ká­ját – kü­lön ügy­rend­ben fog­lal­tak sze­rint – az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök sze­mé­lye­sen irá­nyít­ja.

4.1.6. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet­ben a tisztújító választmányi ülés ál­tal öt évre meg­vá­lasz­tott és csak an­nak fe­le­lős fel­ügye­lő bi­zott­ság mű­kö­dik.

4.1.7. Va­la­mennyi dön­tés­ho­zó szerv ha­tá­ro­za­ta, dön­té­se, in­téz­ke­dé­se el­len mind az egyes ta­gok­nak, mind az alap­szer­ve­ze­tek­nek fel­leb­be­zé­si jo­guk és le­he­tő­sé­gük van, min­den al­ka­lom­mal az eggyel fel­sőbb szin­tű dön­tés­ho­zó szerv­hez. Fel­leb­be­zé­sük­ről – amely a vég­re­haj­tás alól nem ad fel­men­tést – az il­le­té­kes szerv­nek 30 na­pon be­lül dön­te­nie kell

 

4.2.VÁLASZTMÁNY

 

4.2.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet legfőbb képviseleti szerve a választmány, amelyet ötévenként országos tisztújítás keretében az alapszervezeti taggyűlések választanak meg. A választmány tagja mellettük a Sajtószakszervezetnek a tiztújító választmányi ülésen (a szakszervezet hagyományának megfelelően elnevezetten: kongresszuson) megválasztott elnöke és két társelnöke.

 

4.2.2. A választmány tagjait az alapszervezeti taggyűlések választják meg ötévenként - az országos tisztújítás keretében a vezető testület beszámolójának elfogadása és vezető testülete (a szakszervezeti bizottság) titkárának és tagjainak megválasztása mellett, létszámarányosan. Mandátumuk 5 esztendőre ( a következő országos tisztújításig) szól.

A választmányi tagok létszáma megállapításának alapelvei:

= a szakszervezet minden 25 tagját 1 választmányi tag képviselje,

= minden alapszervezet – létszámától függetlenül – legalább két választmányi tagot válasszon,

= az újonnan létesített, illetve csatlakozó alapszervezetek az ezt eldöntő taggyűlésükön a fenti elveknek megfelelően válasszák meg választmányi tagjaikat, akikkel a választmány létszáma megnő,

= a választmányba nem választhatók be az ügyintéző szerv tagjai, az oda későbbiekben beválasztott választmányi tagok helyére az alapszervezetnek új választmányi tagot kell delegálnia,

= a választmány tagja hivatalból az elnök és a két társelnök, akik az alapszervezeti kvótába nem számítanak be.

 

4.2.3. A választmány kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések az Alapszabály 5.2. pontjában foglaltakkal összhangban a következők:

= az alapszabály megállapítása, illetőleg módosítása,

= az éves költségvetés és a számviteli beszámoló elfogadása,

= az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása,

= a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetőleg módosítása,

= az elnök és a társelnökök (személy szerinti egyenkénti) megválasztása,

= az elnökség további nyolc tagjának és póttagjainak megválasztása,

, = a felügyelőbizottság elnökének és két tagjának megválasztása,

= fenti tisztségviselők visszahívása,

= a szakszervezet más szakszervezettel, egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlatásának kimondása,.

= szakszervezeti konföderációhoz csatlakozás, illetőleg azokból kiválás kimondása,

= szakmai (ágazati) kollektív szerződés megkötése, módosítása,

= országos sztrájk meghirdetése, illetve ilyen sztrájkhoz csatlakozás.

 

4.2.4. A választmányt a Sajtószakszervezet elnöke hívja össze minden olyan esetben, amikor kizárólagos hatáskörébe tartozó döntésekre van szükség, de leg­alább évente egy alkalommal az elnökség éves beszámolójának, a szakszervezet évi gazdálkodási jelentésének és következő évi költségvetésének elfogadására. Az ülést 15 nappal előbb kell összehívni és az előterjesztéseket írásban kell a meghívóhoz mellékelni. Az ülé­sen a Saj­tó­szak­szer­ve­zet el­nö­ke, tá­voll­été­ben va­la­me­lyik társ­el­nök el­nö­köl.

 

4.2.5. A választmányi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Sajtószakszervezet felügyelő bizottságának és ügyvezető testületének tagjait és póttagjait, a szakszervezet gazdasági vezetőjét, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnökét és a Sajtószakszervezet örökös tagjait.

 

4.2.6..A választmány ülése akkor határo­zat­ké­pes, ha azon a választmányi tagok 50% + 1 fő megjelenik A dön­té­se­ket a testület a több­sé­gi elv­nek meg­fe­le­lő­en hoz­za meg.. Sza­va­zat­egyen­lő­ség ese­tén az ülést le­ve­ze­tő el­nök sza­va­za­ta dönt. A sza­va­zás – a sze­mé­lyi dön­té­se­ken kí­vül – nyílt.

 

4.2.7. A választmány ülé­se­i­ről em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni, amelynek szó sze­rint kell tar­tal­maznia a ha­tá­ro­za­to­kat és azok meg­sza­va­zá­sá­nak ará­nya­it. Az em­lé­kez­te­tőt 15 na­pon be­lül kell el­ké­szí­te­ni és el­jut­tat­ni a választmány tag­ja­i­hoz.

 

4.2.8.. A határozatok végrehajtását az ügyvezető társelnök szervezi és ellenőrzi az elnökség tagjainak bevonásával.

 

4.2.9. Rendkívüli választmányi ülést kell összehívni, ha azt a tagok 10 %-a illetőleg 3 alapszervezet vezetősége, vagy a felügyelő bizottság a cél és ok meg­je­lö­lé­sé­vel írás­ban ké­ri. Az ­el­nök ez eset­ben 15 na­pon be­lü­li idő­re kö­te­les a ta­nács­kozást össze­hív­ni, a meg­hí­vó­ban sze­re­pel­tet­ve az össze­hí­vás okát és cél­ját.

 

4.2.10. TISZTÚJÍTÓ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST (a szakszervezet hagyománya szerint kongresszust)

ötévenként kell tartani, az országos tisztújítás zárásaként.

= A tisztújítás lebonyolítására és a tisztújító választmányi ülés előkészítésére – a tervezett időpont előtt legalább 120 nappal – elnökségi ülésen létre kell hozni a szervezőbizottságot, amely az ülésen

meghatározott időpontig a továbbiakban önállóan végzi tevékenységét.

= Az elnökség következő ülésén – legalább 90 nappal a kijelölt időpont előtt – a szervezőbizottság jelentése és javaslata alapján

meg kell állapítani a tisztújító választmányi ülés napirendjét,

meg kell kezdeni a beszámoló és a szükséges dokumentumok előkészítését,

az alapszabály szerinti elvek alapján meg kell állapítani az egyes alapszervezeteket képviselő választmányi tagok létszámát,

létre kell hozni a jelölőbizottságot.

= Az alapszervezetekben legkésőbb a kiírt tisztújító választmányi ülés előtt 60 nappal meg kell tartani a tisztújító taggyűlést, ezen a vezető testület beszámolóját, valamint a szakszervezeti bizottság újjáválasztását, és meg kell választani az alapszervezet választmányi tagjait. A taggyűlésekről

készített jegyzőkönyveket a választmányi tagok nevével és elérhetőségével legkésőbb 30 nappal

a tisztújító választmányi ülés előtt el kell juttatni a szakszervezet központjába.

= Az elnökségnek ugyancsak 30 nappal a tisztújító választmányi ülés előtt át kell adnia a szervező-

bizottságnak a ciklusvégi választmányi ülés írásos dokumentumainak szövegét. Ezeket a meghívóval együtt 20 nappal a tisztújító választmányi ülés előtt el kell juttatni az alapszervezetek megválasztott

választmányi tagjaihoz és minden meghívotthoz.

= A tisztújító választmányi ülésen szavazati joggal már az alapszervezeteknél megválasztott és a szervezőbizottság által regisztrált tagok vesznek részt. Tanácskozási joggal kell meghívni az előző választmánynak a tisztújítás során nem megválasztott tagjait, valamint

a választmányi ülések alapszabály szerint hivatalos meghívottjaként a Sajtószakszervezet

elnökségének tagjait és póttagjait, a felügyelőbizottság elnökét, tagjait és póttagját,

a Sajtószakszervezet örökös tagjait, a Sajtószakszervezet gazdasági vezetőjét, a Vasvári Pál

Önsegélyező Sajtóalapítvány elnökét és kuratóriumi tagjait.

= A tisztújító választmányi ülést a továbbiakban a rendes választmányi ülések szabályainak megfelelően kell lebonyolítani.

 

4.3. ELNÖKSÉG

 

4.3.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ügyintéző szerve a választmány által választott 11 tagú elnökség,, amely az Alap­sza­bály sze­rint tel­jes jog­kör­rel, be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel vezeti a Saj­tó­szak­szer­ve­zetet.

 

4.3.2. Az elnökség felelős vezetője: az ügyvezető társelnök.

 

4.3.3. Az elnökség általában 3 havonta tanácskozik, ülését az ügyvezető társelnök hívja össze 8 nappal a tervezett időpont előtt írásban vagy e-mailben a napirend ismertetésével, a legfontosabb pontjaira vonatkozó előterjesztések közreadásával. Az ülésen az elnök vagy a valamelyik társelnök elnököl. .

 

4.3.4 Az ülésnek a szavazati jogú elnökségi tagok mellett állandó tanácskozási jogú meghívottai: az elnökség póttagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnöke, valamint a 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szakszervezeti bizottságainak titkárai.

.

4.3.5. Az elnökség il­le­té­kes min­den kér­dés­ben, ame­lyet az Alap­sza­bály nem sorol a választmány kizárólagos hatáskörébe.

 

4.3.5. Az elnökség rend­kí­vü­li ese­tek­ben – egye­di ügyek­ben – inter­netes sza­va­zás­sal is dönt­het.

 

4.3.6. Az elnökségi ülé­sek dön­té­se­i­ről (a 4.3.5. esetében is) írás­be­li em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni s azt 8 na­pon be­lül el­jut­tat­ni az elnökség min­den tag­já­hoz. Ezért az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök a fe­le­lős, aki egy­ben szer­ve­zi is a ha­tá­ro­za­tok vég­re­haj­tá­sát..

 

4.3.7. Rend­kí­vü­li elnökségi ülést kell össze­hív­ni, ha azt az elnökség 3 tag­ja, illetőleg a felügyelő- bizottság az ok és cél meg­je­lö­lé­sé­vel írás­ban ké­ri.

 

4.3.8. Az elnökség tag­jai a kö­zö­sen el­dön­tött és egyé­ni­leg vál­lalt fel­ada­tok tel­je­sí­té­sé­ért sze­mé­lye­sen fe­le­lő­sek. Te­vé­keny­sé­gük­ről a tes­tü­let kö­vet­ke­ző (il­le­tő­leg ha­tár­idős fel­adat ese­tén a ha­tár­idő le­jár­tát kö­ve­tő) ülé­sén kö­te­les be­szá­mol­ni.

 

IV.4. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

 

4.4.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ve­ze­tő szer­vei mel­lett az alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en há­rom­ta­gú

fel­ügye­lőbi­zott­ság mű­kö­dik.

 

4.4.2.A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­ügye­lőbi­zott­ságának el­nö­két, két tag­ját és egy póttagját a tisztújító választmányi ülés (kong­resszus) vá­laszt­ja meg, s a tes­tü­let egye­dül a legfőbb testületnek tar­to­zik be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel és fe­le­lős­ség­gel.

 

4.4.3. A fel­ügye­lőbi­zott­ság fel­ada­ta a Saj­tó­szak­szer­ve­zet mű­kö­dé­se és gaz­dál­ko­dá­sa tör­vé­nyes­sé­gé­nek fel­ügye­le­te és fo­lya­ma­tos el­le­nőr­zé­se. Ha­laszt­ha­tat­lan in­téz­ke­dést igény­lő ész­re­vé­te­le­it kö­te­les az el­nök­ség­nek, il­le­tő­leg a választmánynak meg­ten­ni, s ta­pasz­ta­la­ta­i­ról a tisztújító választmányi ülésnek (kong­resszus­nak) szá­mol be.

 

4.4.5. A fel­ügye­lőbi­zott­ság el­nö­ke és tagjai tanácskozási jogú meg­hí­vott­jai a választmány valamint az elnökség ülé­se­i­nek, és az em­lé­kez­te­tő­ket kéz­hez kell kap­ni­uk.

 

4.4.6. A fel­ügye­lőbi­zott­sá­g el­nö­ke és tag­jai nem le­het­nek tag­jai a Sajtószakszervezet egyet­len más ve­ze­tő tes­tü­let­ének sem. .

 

4.4.7. A fel­ügye­lőbi­zott­ság vizs­gá­la­ta­it mun­ka­terv sze­rint vég­zi, meg­ál­la­pí­tá­sa­it ülé­se­in egyez­te­ti. Az ülé­sek rend­jét sa­ját ha­tás­kör­ében ala­kít­ja ki.

 

4.4.8. Az el­nök­ség­hez, illetőleg a választmányhoz írás­ban be­ter­jesz­tett ész­re­vé­te­le­i­vel a tes­tü­let so­ron kö­vet­ke­ző ülé­sén kö­te­les fog­lal­koz­ni és ér­de­mi dön­tést hoz­ni.

 

IV.5. ALAPSZERVERZET

 

4.5.1. A szakszervezeti munka legfontosabb színtere az Alapszabálynak megfelelően az alapszervezet, amelyet az SZMSZ 3-2 pontjában foglaltak szerint lehet létrehozni.

 

4.5.2. Az alapszervezet maga választja meg szervezeti felépítését és dönt anyagi eszközeinek felhasználásáról.

 

4.5.3. Az alapszervezet a tagdíjaknak az alapszabályban meghatározott hányadával, valamint más bevételeivel (az alapszervezetekhez tartozó nyugdíjasok teljes tagdíjával, emellett támogatásokkal, adományokkal) rendelkezhet. Ezeknek felhasználásával kapcsolatban felelős a számviteli fegyelem betartásáért, a törvényes pénzgazdálkodásáért, és elszámolásra kötelezett a szakszervezet gazdasági vezetésének. A pénzkezelésre felkérheti a gazdasági vezetést, de ez nem menti fel az alapszervezeti szakszervezeti bizottságot az évi gazdasági elszámolás kötelezettsége alól.

 

4.5.4. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A taggyűlést határozatképtelenség (tagság 50 %-a + l fő megjelenésének hiánya) esetén ismételten össze kell hívni 8 napon belüli időpontra. Az azonos napirenddel megismételt taggyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

4.5.5. Az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő szer­vé­nek ne­vét, lét­szá­mát, mű­kö­dé­sét ma­ga ha­tá­roz­za meg, de cél­sze­rű pá­rat­lan lét­szá­mú ve­ze­tő tes­tü­le­tet lét­re­hoz­nia. A vá­lasz­tás tit­kos sza­va­zás­sal tör­té­nik.

 

4.5.6.Az alap­szer­ve­zet választott ve­ze­tő­je (tit­kár, eset­leg el­nök) fe­le­lős munkájáért a tag­ság­nak és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet vezető szerveinek is.

 

4.5.7. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége tag­ja­i­nak, valamint a gaz­da­sá­gi vezetőnek jo­ga van az alap­szer­ve­zet és ve­ze­tő tes­tü­le­te mű­kö­dé­sé­nek el­le­nőr­zé­sé­re. Az el­le­nőr­zés ta­pasz­ta­la­tai alap­ján a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnökségének joga van az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő tes­tü­le­té­nek szá­mon ké­ré­sé­re.

 

4.5.8. Az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő tes­tü­le­té­nek ülé­se­i­ről em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni, s a ha­tá­ro­za­tok

teljesítéséről be kell szá­mol­ni a tag­ság­nak. Az Alapszabály szerint ötévenként előírt országos tisztújítás során meg kell tartani az időszak beszámolóját, újjá kell választani a szakszervezeti bizottság tagjait és megválasztani választmánytagjaikat, akik a következő ötéves időszakban az alapszervezetet képviselik a szakszervezet legfőbb képviseleti szervében.

 

4.5.9. A több telephelyen működő, több alapszervezettel rendelkező cégeknél vállalati szakszervezeti bizottságot lehet létrehozni az alapszervezetek azonos számú képviselőjéből, akik lehetnek a helyi

alapszervezeti titkárok is. A bizottság tagjai maguk közül megválasztják a vállalati szakszervezeti bizottság titkárát, aki képviseli az alapszervezeteket a vállalat központjánál.

IV.6. TISZTSÉGVISELŐK

 

4.6.1.. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET EL­NÖ­KE

– az ügyvezető társ­el­nök­kel egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél,

annak tartós távolléte esetén egyedi képviseleti joggal rendelkezik,

– hi­va­tal­ból kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a nem­zet­kö­zi szer­vek­nél – min­de­nek­előtt a Nem­zet­kö­zi Új­ság­író Szö­vet­ség­ben (IFJ),

– részt vesz a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet érin­tő va­la­mennyi ér­de­mi tár­gya­lá­son és alá­írá­si jog­kör­rel ren­del­ke­zik a szak­mai kol­lek­tív szer­ző­dés va­la­mint más, or­szá­gos jel­le­gű szer­ző­dé­sek, meg­ál­la­po­dá­sok ese­té­ben – egye­tem­le­ge­sen az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel,

– összehívja és vezeti a választmány ülé­se­it,

– el­len­őriz­he­ti bár­mely alap­szer­ve­zet, il­let­ve szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­ság mun­ká­ját,

– fe­le­lős ki­adó­ja a Saj­tószakszervezet­ ki­ad­vá­nyai­nak.

 

4.6.2. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET ÜGY­VE­ZE­TŐ TÁRS­EL­NÖ­KE

– a Sajtószakszervezet felelős vezetője, egyedi aláírási joggal is rendelkező képviselője

– a na­pi mun­ká­ban sze­mé­lyes fe­le­lős­ség­gel irá­nyít­ja a Saj­tó­szak­szer­ve­zet egész te­vé­keny­sé­gét,

– egye­dül is kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél,

– az el­nök­kel egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a szak­szer­ve­ze­tet a nem­zet­kö­zi szer­vek­nél,

– a Pos­tai és Hír­köz­lé­si Dol­go­zók Szak­szer­ve­zet­ében (PHDSZSZ) a Sajtószakszervezet képviseletében a szö­vet­sé­gi tanács tagja,

– fo­lya­ma­to­san el­lát­ja a szer­ve­zé­si fel­ada­to­kat, szer­ve­zi és elő­ké­szí­ti a ve­ze­tő tes­tü­le­tek ülé­se­it, el­len­őr­zi a tes­tü­le­tek ha­tá­ro­za­ta­i­nak vég­re­haj­tá­sát,

– az el­nök­ség két ülé­se kö­zött egyedi döntéseket is hozhat a rá­ru­há­zott jog­kör alap­ján,

– sze­mé­lye­sen fe­le­lős a fo­lya­ma­tos na­pi pénz­gaz­dál­ko­dás­ért, együtt­mű­kö­dve a gaz­da­sá­gi vezetővel,

– köz­vet­le­nül felügyeli a titkárság munkáját, gya­ko­rol­ja a mun­kál­ta­tói jo­go­kat a tit­kár­ság

mun­ka­tár­sa­i­val és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet al­kal­ma­zot­ta­i­val szem­ben,

– főszer­kesz­tő­je a szakszervezet honlapjának és ­ki­ad­vá­nyai­nak.

 

4.6.3. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET TÁRS­EL­NÖ­KE

– az el­nök­kel és ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel azo­nos mó­don egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél és a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek­nél, egyetemleges alá­írá­si jog­gal ren­del­ke­zik,

– az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel együtt­mű­köd­ve szer­ve­zi és el­len­őr­zi a ve­ze­tő tes­tü­le­tek dön­té­se­i­nek vég­re­haj­tá­sát,

– va­la­mennyi kér­dés­ben he­lyet­te­sí­ti az el­nö­köt il­le­tő­leg az ügy­ve­ze­tő társ­el­nö­köt (tá­vol­lét­ük­ben),

– az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök tá­vol­lé­te ese­tén (sza­bad­ság, be­teg­ség) fel­ügye­li a tit­kár­ság mun­ká­ját ,

– részt vesz a Saj­tó­szak­szer­ve­zet ki­ad­vá­nya­i­nak szer­kesz­té­sé­ben, ki­adá­sá­ban.

 

4.6.4..A SAJTÓSZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGI TAGJAI

– testületileg döntenek az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,

– a fen­ti funk­ci­ó­juk­ban reszortfeladatokat kaphatnak, s ezekben önálló döntéseket hozhatnak utólagos beszámolással,

– mun­ka­bi­zott­sá­go­kat szer­vez­het­nek, irá­nyít­hat­nak,

– a kö­zö­sen el­dön­tött és egyé­ni­leg vál­lalt fel­ada­tok tel­je­sí­té­sé­ért sze­mé­lye­sen fe­le­lő­sek, er­ről be­szá­mol­ni tar­toz­nak az el­nök­ség­nek.

 

4.6.5. AZ ELNÖKSÉG PÓTTAGJAI

– tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség és a választmány ülésein,

– a két választmányi között valamely okból eltávozó, illetve egyes üléseken hivatalos ügyben távollevő elnökségi tagok helyett (megszavazásuk sorrendjében) részt vesznek az elnökség döntéshozásában, – feladatokat kaphatnak és vállalhatnak, elsősorban őket kell beosztani a különböző eseti és munkabizottságokba.

 

 

 

4.6.6. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ELNÖKE, TAGJAI ÉS PÓTTAGJAI

– a felügyelőbizottság elnöke vezeti és minden szinten képviseli a felügyelő bizottságot, szervezi munkáját a vezetésével elkészített munkarend alapján,

- a felügyelőbizottság tagjai testületileg döntenek a felügyelő bizottság állásfoglalásairól,

egyénileg is végezhetnek ellenőrzéseket, részfeladatokban alakíthatnak ki álláspontot,

- a felügyelőbizottság póttagja tanácskozási joggal részt vehet a bizottság munkájában, valamely bizottsági tag hivatalos távolléte esetén részt vesz a döntésekben.

 

4.6.7. A SAJTÓSZAKSZERVEZET GAZDASÁGI VEZETŐJE

– a Sajtószakszervezet főfoglalkozású alkalmazottjaként az elnökkel és az ügyvezető társelnökkel egyetemlegesen felelős a Sajtószakszervezet gazdálkodásáért,

– vezeti és szervezi a titkárság munkáját,

– az ügyvezető társelnökkel együttműködve irányítja a folyamatos napi pénzgazdálkodást,

– gazdasági kérdésekben képviseli a szakszervezetet, aláírási joggal rendelkezik,

– állandó résztvevője az elnökségi üléseknek és véleményt nyilvánít valamennyi gazdasági, gazdálkodási kérdésben,

– összefogja az alapszervezetek gazdasági felelőseinek tevékenységét, ellenőrzi a helyi gazdálkodást,

– évente egy alkalommal köteles beszámolni a választmánynak az előző évi gazdálkodásról, valamint előterjeszteni a következő évi költségvetést. Egyben beterjeszti a szakszervezet megbízásos szerződéssel foglalkoztatott könyvelője által elkészített mérleget és eredmény-levezetést.

- tevékenységét a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően végzi.

 

V. JOG­GYA­KOR­LÁS

 

5.1.. A Mun­ka Tör­vény­könyv­ében il­le­tő­leg más jogszabályokban meg­sza­bot­tak sze­rin­ti jogokat a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den tes­tü­le­te a ma­ga te­rü­le­tén a meg­fe­le­lő for­má­ban gya­ko­rol­ja.

5.2. Mun­ka­jo­gi kér­dé­sek­ben

– a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége és felügyelőbizottsága tagjainak ese­té­ben a választmány,

– az alap­szer­ve­ze­ti ve­ze­tő tes­tü­le­ti ta­gok ese­té­ben a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége il­le­té­kes a dön­tés­re, il­le­tő­leg a kép­vi­se­let­re..

Er­ről a mun­kál­ta­tót a meg­vá­lasz­tott­nak illetőleg a választó testületnek tá­jé­koz­tat­nia kell.

5.3. Az Alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den dön­tés­ho­za­tal­nál a meg­fe­le­lő szin­tű szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lő­vel kép­vi­sel­te­ti ma­gát, de az elő­ké­szí­tés­be min­den eset­ben be kell von­ni az érin­tett te­rü­let köz­vet­len szak­szer­ve­ze­ti ve­ze­tő­jét (alap­szer­ve­ze­ti tit­ká­rát) is.

5.4.A választott tisztségviselők jogállása:

= a Sajtószakszervezet választott tisztségviselői:

– a képviseleti szerv: a választmány tagjai,

– az ügyvezető szerv: az elnökség tagjai és póttagjai,

– a felügyelőbizottság elnöke, tagjai és póttagja,

– az alapszervezetek szakszervezeti bizottságainak titkárai és tagjai,

= valamennyi tisztségviselő személyére vonatkozó választás titkos szavazással történik.

= a tisztségviselők mandátumának keletkezése, kezdete:

hivatalból:

– a választmányi tagok esetén az alapszervezet tisztújító taggyűlése,

– az elnök, az ügyvezető társelnök, a társelnök és a felügyelőbizottság elnöke esetén

az országos tisztújító választmányi ülés (kongresszus), illetőleg a két ciklus közötti

időszakban a választmány döntése,

– az alapszervezetekben a tisztújító taggyűlés.

= a tisztségviselők megbízatásának megszűnése:

hivatalból:

– az országos tisztújító választmányi ülésen személyenként megválasztott vezetőké öt év után,

a soron következő országos tisztújító választmányi üléssel (kongresszussal),

– a két ciklus közötti időszakban az őket felmentő választmányi üléssel,

– a választmányi tagoké az országos tisztújítás során megtartott tisztújító taggyűléssel.

Emellett írásban benyújtott lemondásukkal illetőleg visszahívásuk esetén ..

 

VI SZTRÁJK

 

6.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ké­szen áll az ér­dek­vé­de­lem leg­vég­ső esz­kö­ze, a sztrájk szer­ve­zé­sé­re.

6.2. Sztráj­kot bár­mely alap­szer­ve­zet kez­de­mé­nyez­het.

6.3. Az egész Saj­tó­szak­szer­ve­zet­re ki­ter­je­dő sztrájk­ról a választmány kon­szen­zus­sal dönt, a sztrájk­tör­vény szi­go­rú be­tar­tá­sá­val.

6.4.Sztrájk ese­tén az elnökség sztrájk­bi­zott­sá­got hoz lét­re, az egész saj­tó­te­rü­let sztrájk­ja ese­tén az elnökség ala­kul át sztrájk­bi­zott­ság­gá. Ez a sztrájk­bi­zott­ság gya­ko­rol­ja a sztrájk­tör­vény­ben rá­ru­há­zott jo­go­kat, kép­vi­se­li a sztrájk­ban részt­ve­vő­ket.

6.5. Or­szá­gos szo­li­da­ri­tá­si sztrájk ese­tén a Saj­tó­szak­szer­ve­zet egye­di for­má­kat is al­kal­maz­hat.

6.6. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a sztrájk mi­at­ti anya­gi ki­esé­sek pót­lá­sá­ra sztrájk­ala­pot hoz­hat lét­re, amely fe­lett – utó­la­gos be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel – az elnökség ren­del­ke­zik.

 

VII. KI­TÜN­TE­TÉ­SEK, JU­TAL­MAK

 

7.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet azon szakszervezeti bizottságok ré­szé­re, amelyek a leg­töb­bet teszik tagságukért, annak érdekképviseletéért, a munkahelyi érdekvédelem erősítéséért, a mun­ka­adók és a mun­ka­vál­la­lók kö­zöt­ti jó kap­cso­lat ki­ala­kí­tá­sá­ért, sikeresen lépnek fel a munkahelyi kol­lek­tív szer­ző­dés megkötéséért és annak rendszeres „karbantartásáért”, illetőleg ahol tagságuk jó szervezésével,

életkörülményeinek javításával, határozott fellépéssel igyekeznek minden megtenni, hogy környezetükben biz­to­sí­tott legyen a szo­ci­á­lis biz­ton­ság és a mun­ka­he­lyi de­mok­rá­cia – Vas­vá­ri Pál-dí­jat ala­pí­tott.

A Vasvári Pál-díj vándordíj jellegű ezüst laptekercs, amelyet kicsinyített másával és oklevéllel együtt kap kézhez a megjutalmazott alapszervezet. Ahol a munkahelyi együttműködés kiemelkedő, a díjra együtt jogosult a szakszervezet ás a munkaadó. A nagy laptekercs egy évig marad az alapszervezet birtokában, s harmadik alkalommal kerül végleges tulajdonába. .

A Vas­vá­ri Pál-dí­jat az el­nök­ség íté­li oda, ezt a dí­jat min­den év­ben a saj­tó­na­pi ün­nep­ség ke­re­té­ben kell átadni.

7.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a szak­szer­ve­ze­ti mun­ká­ban hosszú éve­ken át ered­mé­nye­sen és ál­do­zat­ké­szen te­vé­keny­ke­dő tag­jai ré­szé­re „örö­kös tag” cí­met ado­má­nyoz egye­di el­bí­rá­lás alap­ján. Az ado­má­nyo­zás­ra az elnökség jo­go­sult, er­re ja­vas­la­tot bár­mely alap­szer­ve­zet szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­sá­ga te­het. Az „örö­kös tag” ál­lan­dó meg­hí­vott­ja – ta­nács­ko­zá­si jog­gal – a választmány ülé­se­i­nek, hi­va­ta­los az éven­te meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő ju­bi­le­u­mi ün­nep­sé­gek­re és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den ün­ne­pi ren­dez­vé­nyé­re.. Az iga­zol­vánnyal együtt an­nak ün­ne­pé­lyes át­adá­sa­kor gra­ví­ro­zott óra tárgy­ju­tal­mat kap.

7.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet egyé­ni (pénz- vagy tárgy­ju­ta­lom­ban, kü­lön­le­ge­sen ked­vez­mé­nyes üdü­lés­ben) ré­sze­sít­he­ti azon tag­ja­it, akik hosszú időn át nagy ak­ti­vi­tást ta­nú­sí­tot­tak a szak­szer­ve­ze­ti mun­ká­ban. Ju­ta­lom adá­sá­ra jo­go­sul­tak az alap­szer­ve­ze­tek szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­ságai (sa­ját keretükből), il­le­tő­leg a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége (köz­pon­ti ke­ret­ből). Ez utób­bi eset­ben a ju­tal­ma­zás el­dön­té­se előtt az il­le­té­kes alap­szer­ve­zet szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­sá­gá­nak vé­le­mé­nyét ki kell kér­ni.

7.4. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége éven­te el­is­me­rő ok­le­vél­ben és ju­ta­lom­ban ré­sze­sí­ti az adott év­ben 40, 50, 60, 70 éves szakszervezeti tagságukat elérő tagjait. A ju­bi­le­u­mi ün­nep­sé­get min­den év de­cem­ber hó­nap­já­ban kell meg­tar­ta­ni, s ar­ra hi­va­ta­lo­sak az örö­kös ta­gok.

7.5. A Sajtószakszervezet Vasvári Pál Emlékplakett kitüntetést alapít azon tagjait részére, akik hosszú éveken át különlegesen értékes munkát végeztek az érdekvédelemben, a szakszervezet megerősítésében, illetőleg a szakszervezet mindazon partnere, barátja részére, aki jelentősen hozzájárulnak a sajtóban a kollegiális kapcsolatok erősítéséhez és a Sajtószakszervezet céljainak eléréséhez.

Az emlékplakett, amelynek középpontjában Vasvári Pál domborműve szerepel, hátsó oldalára pedig a megjutalmazott nevét vésik be, ezüstből készül, okirattal jár együtt. Az emlékplakettet az elnökség ítéli oda, a kitüntetés átadása általában a sajtónapi ünnepség keretében történik.

7.6. A Sajtószakszervezet javaslatot tehet egyéb társadalmi illetőleg állami kitüntetésekre is, erre a javaslattételre az elnökség jogosult.

 

 

VIII. VAS­VÁ­RI PÁL ÖN­SE­GÉ­LYE­ZŐ SAJ­TÓ­ALA­PÍT­VÁNY

 

8.1.. A Sajtószakszervezet által 1991-ben alapított Vas­vá­ri Pál Ön­se­gé­lye­ző Saj­tó­ala­pít­ványt, amely köz­hasz­nú szer­ve­zet­ként ke­rült be­jegy­zés­re, mint önál­ló jo­gi sze­mélyt az Ala­pít­vány ku­ra­tó­ri­u­ma mű­köd­te­ti önál­ló ala­pí­tó ok­irat (alap­sza­bály) sze­rint.

8.2.. Ala­pí­tó­ként az Ala­pít­vánnyal a kap­cso­la­tot a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége tart­ja. En­nek meg­fe­le­lő­en – a tör­vény ér­tel­mé­ben – elnökségi tag nem le­het egyben az alapítvány ku­ra­tó­ri­u­mának tagja.

 

 

IX.. ZÁ­RÓ REN­DEL­KE­ZÉ­SEK

 

9.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ezen mó­do­sí­tott Szer­ve­ze­ti és Mű­kö­dé­si Sza­bály­za­tát a választmány 2013. évi május hó 23. napján megtartott ülése fogadta el.

9.2. Az SZMSZ-ben nem érin­tett kér­dé­sek­ben a 2011.évi civil tör­vény meg­fe­le­lő ren­del­ke­zé­se­it kell al­kal­maz­ni.

9.3. Ezen SZMSZ elfogadásával az 1989-ben elfogadott, valamint azóta többször módosított szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti..

.

 

Budapest, 2013. május 23.

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2013. június 11. kedd, 15:24
 

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 129

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 135

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 129

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 135

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 129

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 135

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 129

Warning: Illegal string offset 'active' in /home/aztaahu1/public_html/sajtoszakszervezet.hu/templates/ja_purity/html/pagination.php on line 135


JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL