Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Határtalan ikrek

E-mail Nyomtatás PDF

A sógorokét is mi nyomtukHárom állam: Ausztria, Németország és Magyarország postaigazgatása azonos rajzú bélyeget bocsát ki szeptember 10-én a kommunista rendszer bukásának, a határbontásnak és a berlini fal leomlásának huszadik évfordulóján. Nemzetközi pályázaton választották ki a bélyeg grafikai tervét, Benedek Imre bi/trikolórokat alkalmazó, erősen stilizált vázlata nyert. (Látva Melocco Miklós fertőrákosi Áttörés-kompozícióját, utólag talán sajnálhatjuk, hogy nem annak képe került a bélyegekre.) Mindegyik ország tízbélyeges ívekben forgalmazza az újdonságot, amely Ausztriában 65 cent, a németeknél 55 cent, míg nálunk 210 forint névértékű lesz.További érdekessége ennek az együttműködésnek, hogy az osztrák bélyegek egymillió példányát is a budapesti Pénzjegynyomda gyártotta. A határtalan Európa eszméjét hordozó bélyeg ünnepélyes kibocsátása Hegyeshalomban lesz, ahol harminc éve még reszketve kelt át, aki egyáltalán kapott útlevelet.

Gyarmatbirodalmak költségtakarékos és hatalomjelző megoldása volt eredetileg az ún. omnibusz-bélyegek kibocsátása. Ugyanazt a bélyegképet több felügyelt vagy meghódított állam és területi egység is saját értékcikkeként adta ki. Elsőként 1935-ben a György uralkodásának negyedszázados évfordulóját köszöntő bélyegképet a brit birodalom csaknem száz „tartományában” használták fel más-más „felségjelű” címleten. A franciák sem akartak lemaradni, ezért a rákövetkező évben a párizsi kiállítást népszerűsítette több gyarmati iker-bélyegsor.

A közös bélyegkibocsátás sajátos formája alakult ki nálunk a kiegyezés idején: 1867 és 1871 között a magyar és az osztrák kormány azonos bélyegeket nyomatott és használt. Később a Kárpát-medencébe még negatívabb változatában jutott el az omnibuszbélyeg: a MagyarországotTrianon után európai segédlettel szorongató kisantant országai, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia 1937-ben jelentettek meg azonos felirattal és keretezéssel bélyegeket,majd még ebben az évben és 1940-ben négy balkáni szövetséges ország is megtette ugyanezt címermotívummal. Különös megoldást alkalmazott később, 1965-ben Jugoszlávia és Románia, a két kommunista renitens állam: a Vaskapu energetikai hasznosításáról nemcsak azonos ábrájú, hanem egyidejűleg mindkét ország elnevezését és pénznemét is hordozó bélyeget hoztak forgalomba ugyanazon a napon.

Az Európai Postai és Távközlési Egyesülés (CEPT) tagállamai 1956 óta bocsátottak ki évente azonos ábrával újdonságokat, 1974 óta csak a téma közös – 2009-ben a csillagászat –, a bélyegkép országonként már eltérő (1991 óta Magyarország is kiad ilyen EUROPA-bélyegeket). Időnként a skandináv országok is éltek efféle együttműködéssel, főként környezetvédelmi célokért, az idén például a finnek a gleccserek védelmét szorgalmazták, és ennek a témának ezúttal Magyarország is szentelt különleges nyomású, talán a legszebb bélyeg címre is joggal pályázó sort és blokkot.

Ma már gyakran megtehetik két vagy három ország polgárai, hogy ugyanolyan rajzolatú bélyeget ragasztanak borítékjaikra, külön gyűjtési terület a közös kiadás a filatéliában.Tavaly például Románia Oroszországgal azonos, világörökségeket propagáló címleteket hozott ki, a diplomáciai kapcsolataik 130. évfordulóját köszöntve. Magyarország egyebek mellett Kínával 2003-ban a Képes Krónikáról és a Csou szertartások könyvéről, e korai könyvművészeti remekekről emlékezett meg két-két címleten, az idén Pekingben különleges borítékot adtak ki és alkalmi bélyegzést használtak országaink hivatalos kapcsolatfelvételének évfordulóján.

Még az idén újabb közös bélyeg is a gyűjtőkhöz jut Budapestről és Tokióból: októberben köszöntik a diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 140., illetve újrafelvételének 50. évét. Jövőre sem maradunk nemzetek közötti, ezer kilométereket átívelő filatéliai társulás nélkül: befejeződőben vannak a tárgyalások az iráni–magyar közös újdonságok tervezéséről.