Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Dokumentumok összes Érdekvédelem A magyar újságíró-szervezetek Érdekvédelmi Kódexe és érdekvédelmi szervezetei

A magyar újságíró-szervezetek Érdekvédelmi Kódexe és érdekvédelmi szervezetei

E-mail Nyomtatás PDF

I.§

Az Érdekvédelmi Kódex törekvése

egymás érdekeinek kölcsönös elismerésén és tiszteletben tartásán alapuló, a Magyar Köztársaság törvényeivel összhangban álló

1. elvi alapot és gyakorlati keretet teremtsen az újságírói munka hivatásszerű végzéséhez, tisztességes felhasználásához és méltó anyagi kompenzálásához;

2. a magyar média szereplői számára követendő példaként állítsa a mértékadó európai országok sajtóban bevett érdekvédelmi elveit és gyakorlatát, különös tekintettel Magyarország EU-csatlakozására;

3. az Európai Unió országaiban elfogadott gyakorlat követésére ösztönözze az újságírói munka magyarországi felhasználóit;

4. érvényt szerezzen a jogalkalmazás és jogérvényesítés egyes, az újságírói munka végzésében és felhasználásában eddig elhanyagolt szempontjainak, különös tekintettel a véleménynyilvánítás általános alapjoga és a szerzői jogok tiszteletben tartására és érvényesítésére;

5. a sajtó minden területén általánossá és megkerülhetetlenné tegye az újságírói munkák tényleges gazdasági és szakmai értékét kifejező és elismerő megfizetését.

II. §

Az Érdekvédelmi Kódex

1. az újságírói munkát a nyomtatott, – írott, fényképezett, forgatott – az elektronikus sajtónál és az on-line sajtónál végzett egyéni és kollektív tevékenységre

a.) fő jövedelemforrásként, életvitelszerűen;

b.) egyszeri felkérésre, illetve alkalomszerűen tevékenykedő újságírókra;

c.) valamelyik bejegyzett újságírói szövetség tagjaira, (továbbiakban egységesen: újságírók és újságírói munkát végzők)

d.) újságírói tevékenységként jellemezhető szolgáltatást vállalkozóként, szerződés alapján nyújtó társaságokra (továbbiakban egységesen: újságírói munka),

e.) a magyarországi média fentiek munkáját, szolgáltatását igénybe vevő szereplőire (továbbiakban egységesen: kommunikációs és médiacégek)

terjed ki.

2. Az Érdekvédelmi Kódex újságírónak tekinti az alábbi munkakörök betöltőit, illetve azonos tartalmú szolgáltatások nyújtóit:

a.) a nyomtatott sajtó területén: dokumentátor, felelős szerkesztő, fotóriporter, főmunkatárs, főszerkesztő, karikaturista, képszerkesztő, lapszerkesztő, művészeti vezető, olvasószerkesztő, rovatvezető, sajtólevelező, tervezőszerkesztő, tördelő, tudósító, újságíró és vezető szerkesztő – ahol értelmezhető – az előbb felsoroltak helyettesei és gyakornokai;

b.) az elektronikus sajtó területén: adásrendező, fotóriporter, főmunkatárs, főrendező, főszerkesztő, kameraman, kommunikációs igazgató, műsorterületen dolgozó igazgató, műsorokért felelős elnök, alelnök, műsorvezető, operatőr, programigazgató, programszerkesztő, rendező, riporter, rovatvezető, szerkesztő I.–II., szerkesztő-riporter, szerkesztőség vezető, szóvivő, tudósító – ahol értelmezhető –, az előbb felsorolt területek gyakornokai;

c.) az internetes újságírás területén: dokumentátor, felelős szerkesztő, fórum-moderátor, fotóriporter, képszerkesztő, olvasószerkesztő, rovatvezető, tudósító, újságíró, vezető szerkesztő, web-programozó, web-tervező. 2

3. Az Érdekvédelmi Kódex irányelveit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Érdekvédelmi Bizottsága abban a reményben és meggyőződésben rögzíti, hogy azok a magyar sajtó minden területén és minden szereplő számára általános normává váljanak. A MÚOSZ a kommunikációs és médiacégek számára biztosítja a Kódexhez való szervezett csatlakozás lehetőségét.

III. §

Az érdekvédelem gyakorlati alapja és eszközei

1. Az újságírói érdekek gyakorlati érvényesítésének alapja és eszköze az újságírók és újságírói munkát végzők, valamint a kommunikációs és médiacégek számára egyaránt: a.) a Magyar Köztársaság törvényeinek és egyéb jogszabályainak betartása, különös figyelemmel az 1. mellékletben felsorolt törvényhelyekre; b.) a fent hivatkozott törvényeknek megfelelő szerződéses jogviszonyok kialakítása a 2. mellékletben szereplő minták szerint, és az ilyen szerződések kölcsönös betartása; c.) az újságírói tevékenységért nyújtott ellenszolgáltatásban a mindenkori minimálbérekhez való, jelen kódexben külön részletezett viszonyítás, illetve a 3. mellékletben közölt tarifarendszerek minimumként való figyelembevétele. 2. Az Érdekvédelmi Bizottság köteles minden év november 1-jéig átvizsgálni az Érdekvédelmi Kódex 1., 2. és 3. számú mellékletét, és azokat az időközben bekövetkezett törvényi változásokkal, szükség szerint aktualizálni és az így módosított mellékleteket a MÚOSZ írott és elektronikus fórumain közzétenni, valamint a csatlakozott szervezeteknek az új mellékleteket megküldeni.

IV. §

Érdekvédelmi Eljáró Tanács

1. Az Érdekvédelmi Bizottság esetenként Érdekvédelmi Eljáró Tanácsot szervez három saját tagjából, a MÚOSZ, illetve a választott újságíró-szervezet jogászából és a konkrét ügy természete szerint szakértőként egyenként vagy együttesen bevonható, munkajogi, illetve társasági jogi kérdésekre szakosodott gyakorló jogászból. 2. Az Érdekvédelmi Eljáró Tanács feladata, hogy az Érdekvédelmi Kódex szellemében feloldja az érdekvédelmi konfliktust. 3. Ha a tanács az érdeksérelem vizsgálata közben etikai vétség elkövetését is vélelmezi, kezdeményezzen eljárást a MÚOSZ, illetve a tag által választott újságíró-szervezet etikai bizottságánál. Az ügyben másodfokon a teljes bizottság dönt.

V. §

Szerzői Jogi Eljáró Tanács

1. Az Érdekvédelmi Bizottság esetenként Szerzői Jogi Eljáró Tanácsot szervez három saját tagjából, a MÚOSZ illetve a választott újságíró-szervezet jogászából és a konkrét ügy természete szerint szakértőként egyenként vagy együttesen bevonható, szerzői jogi kérdésekre szakosodott gyakorló jogászból. 2. A Szerzői Jogi Eljáró Tanács feladata, hogy az Érdekvédelmi Kódex szellemében feloldja az érdekvédelmi konfliktust. 3. Ha a tanács az érdeksérelem vizsgálata közben etikai vétség elkövetését is vélelmezi, kezdeményezzen eljárást a MÚOSZ, illetve a tag által választott újságíró-szervezet etikai bizottságánál, és annak határozatát is figyelembe véve hozza meg döntését. Az ügyben másodfokon a teljes bizottság dönt.

VI. §

Nem újságírói tevékenység

1. Amennyiben az újságíró és újságírói munkát végző kommunikációs és médiacég vagy más piaci szereplő számára újságírói munkának nem minősülő tevékenységet (pl. hirdetésszervezés, PR-szolgáltatás, oktatás, cégvezetés, stb.) végez munkaköri kötelességként vagy szerződéssel, e minőségében nem esik az Érdekvédelmi Kódex hatálya alá. 3

2. Az Érdekvédelmi Kódex ezért az újságírói munkára vonatkozó érdekvédelem megvalósíthatóságának feltételeként az újságíró és újságírói munkát végző, valamint különösen a kommunikációs és médiacég számára előírja, hogy a nem újságírói munkára vonatkozó kötelezettséget, illetve annak javadalmazását és egyéb feltételeit az újságírói munkára vonatkozó megbízástól elkülönítve, önálló szerződésben rögzítsék. Nem újságírói munkára irányuló tevékenység az Érdekvédelmi Kódex szerint újságírói munkára kötött szerződésbe nem foglalható, és mindenkor az újságírói munkától elkülönítve javadalmazandó. 3. Nem újságírói munka elvégzését az újságírói munkára létrejött szerződéses viszonyra való hivatkozással követelni vagy elvárni az érdekvédelmi elvek súlyos megsértésének minősül.

VII. §

Az újságírói munka eszközei

1. Az Érdekvédelmi Kódex minden érintett érdekében állónak tekinti, hogy az újságírói munkát munkavállalóként végzők számára a kommunikációs és médiacég saját telephelyén biztosítja az újságírói munka folyamatos végzéséhez szükséges eszközöket, egyéb tárgyi és szervezeti feltételeket, összhangban az adott újságírói munka természetes ütemével, nemzetközileg elfogadott technikai normáival, valamint a megállapodott határidők és teljesítmény-követelmények zökkenőmentes megvalósíthatóságával. 2. Amennyiben a kommunikációs és médiacég alkalmazotti jogviszony keretében együttműködő munkatársai saját eszközeinek (pl. telefon, számítógép, fotófelszerelés, kamera, gépkocsi, stb.) használatát is figyelembe kívánja venni, erről újságíróval külön meg kell állapodnia, és az érintett eszközök, illetve azok használatának költségét az újságírói munka rendes díjazásán felül meg kell térítenie. A fent körülírt távmunka kizárólag kommunikációs és médiacég, valamint újságíró, illetve újságírói munkát végző kölcsönös megállapodásán alapulhat, és munkája megtartásának feltételével saját eszközök használatára, illetve ilyenek beszerzésére főállású munkaviszonyban foglalkoztatott újságírót és újságírói munkát végzőt kommunikációs és médiacég nem kötelezhet.

VIII. §

Az újságírói munka elfogadása

1. A kommunikációs és médiacég köteles az általa megrendelt és az újságíró, illetve újságírói munkát végző által határidőre, a megrendelt terjedelemben elkészített újságírói munka elfogadásáról, illetve esetleges átdolgozási igényéről napi aktualitású orgánumok esetében legkésőbb 48 órán, heti aktualitású orgánumok esetében 5, ennél ritkább aktualitású orgánumok esetében 10 munkanapon belül nyilatkozni. Ilyen nyilatkozat, illetve igény bejelentésének elmaradásával az újságírói munka elfogadottnak számít, és az újságírót munkájának felhasználásától függetlenül teljes díjazás illeti meg. 2. Ha a megrendelt újságírói munkát kommunikációs és médiacég a fenti határidőben adott nyilatkozatával nem fogadja el, és azt kommunikációs és médiacég sem aktuálisan, sem később nem használja fel, az újságírót az újságírói munka rendes díjazásának fele és további felhasználásának teljes szabadsága illeti meg. 3. Ha kommunikációs és médiacég visszautasító nyilatkozata ellenére az újságírói munkát később mégis felhasználja, arról az újságírót értesítenie kell, és meg kell fizetnie a rendes díjazás másik felét. A kommunikációs és médiacég az elfogadott újságírói munkában változtatást a szerzői jogi törvénnyel összhangban hajthat végre.

IX.§

Felelősség

A kommunikációs és médiacég által elfogadott újságírói munkák megjelenését követő esetleges viták, jogi következmények, illetve kártérítési vagy egyéb kötelezettségek a kommunikációs és médiacégre hárulnak. E felelősség vállalása a kommunikációs és médiacég részéről az újságírói munka felhasználásával (közzétételével) valósul meg, és a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy esetlegesen az újságíró ellen indított perben kommunikációs és médiacég biztosítja az újságíró jogi képviseletének anyagi és személyi feltételeit, illetve a bíróság által megítélt kártérítés összegét az újságíró számára utóbb megtéríti. 4

X. §

Az újságírói munka javadalmazása

1. A MÚOSZ Érdekvédelmi Bizottsága és a csatlakozott újságíró-szervezetek az újságírók és újságírói munkát végzők alapvető érdekének tekintik, és elvárják, hogy az újságíró újságírói munkájából mindenkor társadalmilag elfogadható szinten élhessen meg és teremthesse újra munkaerejét.

2. Ezért az Érdekvédelmi Kódex a főállású alkalmazotti, illetve az önálló, szabadfoglalkozású újságíróként végzett újságírói munka legkisebb havi díjazását az adott időpontban érvényes minimálbérekhez köti azzal, hogy a minimálbérek változásakor a havi díj mértékét arányosan módosítani kell.

Eszerint

a.) három évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező újságírók esetében a havi díjért végzett újságírói munka javadalmazása nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér két és félszeresénél (250 százalékánál);

b.) egy és három év között szakmai gyakorlattal rendelkező újságírók és újságírói munkát végzők esetében nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér másfélszeresénél (150 százalékánál);

c.) egy évnél rövidebb szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdők, illetve gyakornokok esetében nem lehet kevesebb a minimálbérnél.

3. Ezen belül bármely havi díjazási konstrukcióban végzett újságírói munkák havi díjhoz rendelt teljesítménykövetelményét úgy kell meghatározni, hogy az előírt teljesítménybe tartozó munkák egyedileg számított díjazása

a.) három évnél hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező újságírók és újságírói munkát végzők esetében 15 százaléknál;

b.) egy és három év között szakmai gyakorlattal rendelkező újságírók és újságírói munkát végzők esetében 20 százaléknál;

c.) egy évnél rövidebb szakmai gyakorlattal rendelkező pályakezdők, illetve gyakornokok esetében 30 százaléknál;

d.) nagyobb arányban lefelé ne térjen el a jelen kódex 3. mellékletét képező táblázatban foglalt minimális tarifáktól; e.) az újságírói munka során fordítást végzők díjazásának alsó határa megegyezik az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda díjszabásával.

4. Az újságírói munka ellenértékét legkésőbb a megjelenés idejét követő hónap végéig teljesíteni kell.

5. A fent meghatározott minimumok személyi kifizetésként értelmezendők. Amennyiben az újságírói munkát vállalkozói szerződés keretében, gazdálkodó szervezet szolgáltatja, a személyi kifizetés közterheinek átvállalásáért és a munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzéséért, az újságírói munkáról számlát kiállító társaságot a fenti, illetve a 3. számú mellékletben meghatározott összegek minimum 1,33-szorosa illeti meg.

XI. §

A szerzői jogok védelme

1. Az Érdekvédelmi Kódexnek az újságírói munka javadalmazásáról szóló cikkelye, illetve a kódex 3. mellékletében meghatározott tarifák az újságírói munka vagy annak terméke egyszeri felhasználására vonatkoznak.

2. Amennyiben a kommunikációs és médiacég az újságírói munkát vagy annak termékét egynél több alkalommal kívánja felhasználni, illetve archívumában kívánja tárolni vagy egyéb módon hasznosítja, ezt a körülményt a felhasználások számának, formájának, helyének és idejének megjelölésével a kommunikációs és médiacég és az újságíró, illetve újságírói munkát végző közötti szerződésbe kell foglalni és a többszöri felhasználás ellenértékét egyértelműen rögzíteni kell.

3. Amennyiben az újságírói munka létrehozására irányuló eredeti szerződés megkötésekor a többszöri felhasználás igénye még nem merül fel, a második, (harmadik, többedik, stb.) felhasználásról és annak ellenértékéről külön szerződésben kell megállapodni.

4. Ellenkező megállapodás híján a szerződés, illetve egyszeri megbízás alapján létrejött újságírói munkák kizárólag egyszer használhatók fel. A munkaviszonyban végzett újságírói munka felhasználásának a munkáltatóra való átruházása esetén munkavállaló-szerző jogosult a felhasználásból származó bevétel egy részére. A jogdíjrészesedés mértékét a munkavállalói szerződésben meg kell határozni. 5

5. Az újságírói munka archiválása, másodszori (többedszeri) felhasználása, az azt létrehozó újságíró tudta, beleegyezése és az újságírói munka ellenértékének tisztázása és kiegyenlítése nélkül nem valósulhat meg.

XII. §

Kirívó érdeksérelmek

1. A MÚOSZ Érdekvédelmi Bizottsága és a csatlakozott újságíró-szervezetek súlyos érdeksérelemnek tekintik, ha

a.) a kommunikációs és médiacég nem tesz eleget bármely, az újságíróval, illetve újságírói munkát végzővel kötött szerződésben vállalt kötelezettségének (beleértve a szóbeli szerződéseket is);

b.) az újságírótól, illetve újságírói munkát végzőtől olyan egyéb teljesítést követel, amely az újságíró, illetve újságírói munkát végző szerződés szerint vállalt feladatába a sajtószakma közismert normái szerint nem tartozik bele;

c.) a kommunikációs és médiacég erőpozíciójával visszaélve az újságíró, illetve újságírói munkát végző érdekeit súlyosan sértő vagy érdekei érvényesítését korlátozó szerződés vagy más megállapodás megkötésére kényszeríti;

d.) az újságírói munka ellenértékének megfizetésével a határidőn túl 30 napnál hosszabb ideig késlekedik;

e.) a kommunikációs és médiacég lefelé tér el a jelen kódexben, illetve mellékletében minimálisként meghatározott havi díjak, illetve tarifák mértékétől.

XIII. §

Szankciók

1. A MÚOSZ Érdekvédelmi Bizottsága az Érdekvédelmi Kódexben rögzített elvek és gyakorlat védelmében azon kommunikációs és médiacégek tulajdonosait, amelyekkel kapcsolatban tizenkét hónapon belül több megalapozottnak bizonyuló érdekvédelmi panasz érkezik, írásban tájékoztatja a sorozatos érdeksértésekről, és a helytelen gyakorlat megoldása érdekében konzultációt, illetve tulajdonosi intézkedést szorgalmaz.

2. Az Érdekvédelmi, illetve Szerzői Jogi Eljáró Tanácsok eljárásukról és a vitás ügy rendeződéséről informálják az Érdekvédelmi Bizottságot, amely az adott esetet az érdeket sértő(k) megnevezésével, és az érdekeltek egyetértésével a szakma nyilvánossága elé tárja. Ha az ügyben jogi határozat születik, azt nyilvánosságra hozza.

3. Az elmaradt honorárium behajtása iránt intézkedő újságíró ellen fellépő tulajdonos (kiadó, stb.) etikai vétséget követ el, és az Újságírói Etikai Kódex 9.§ 3. pontja alapján etikai eljárás kezdeményezendő ellene.

4. Az elmaradt honorárium behajtása iránt intézkedő újságírót a MÚOSZ és az Érdekvédelmi Bizottság közvetlenül jogi és pénzügyi tanácsadással, az ügyintézésben nyújtott segítséggel támogatja.

XIV. §

Csatlakozási nyilatkozat

Az alábbi megállapodás jött létre 2002. június 26-án a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) (képviselte: Szikora József), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK) (képviselte: Fazekas Valéria), a Sajtószakszervezet (képviselte: Lepies György) és a MÚOSZ (képviselte: Wisinger István) között: 1. A MAKÚSZ a MÚK és a Sajtószakszervezet csatlakozik a MÚOSZ Érdekvédelmi Bizottsága által kidolgozott "A magyar újságíró-szervezetek érdekvédelmi kódexe és érdekvédelmi intézményei" című dokumentumhoz, az abban foglaltakat szervezeteik számára irányadónak és képviselendőnek tekintik. 2. A fenti szervezetek csatlakozását a MÚOSZ elfogadja. 3. A csatlakozó szervezetek maguk gondoskodnak saját tagságuk tájékoztatásáról. 4. A dokumentumhoz nyilatkozattal csatlakozók tudomásul veszik, hogy "A magyar újságíró-szervezetek érdekvédelmi kódexe és érdekvédelmi intézményei" javaslatához korábban csatlakozott a Magyar Sportújságírók Szövetsége, a Magyar Fotóriporterek Társasága, a Tudományos Újságírók Klubja, a MÚOSZ Patakpart Egyesület, a Magyar Egyetemi Sajtó Egyesület és a Diák Újságírók Országos Egyesülete.

Mellékletek:

1. melléklet: vonatkozó munkajogi, szerzői jogi, társasági jogi, polgári jogi rendelkezések gyűjteménye.

2. melléklet: szerződésminták (alkalmazotti, külsős, vállalkozói, felhasználói, stb.)

3. melléklet: szakmai tarifatáblázatok (újságírás, szerkesztés, fotó, tördelés, karikatúra, rádió, televízió)