Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Híreink Érdekvédelem Tájékoztató a PLT és a Sajtószakszervezet közötti tárgyalásokról

Tájékoztató a PLT és a Sajtószakszervezet közötti tárgyalásokról

E-mail Nyomtatás PDF

 

A Pannon Lapok Társasága (A német Funke Mediengruppe egyik magyarországi érdekeltsége) a pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálása, az elért eredmények megszilárdítása érdekében, a kedvezőtlen piaci trendekre válaszul az ügyvezetés a szerkesztőségi munkakörök átstrukturálását, új, teljesítményre is alapuló bérezési rendszer bevezetését határozta el. Ennek bevezetése során több félreértés, kommunikációs hiba történt, amely a munkaadók és a munkavállalók közötti korábban példásan jó viszonyt beárnyékolta. Tekintettel arra, hogy az intézkedés a fotórovat-vezetőket és a fotóriportereket érintette, a Sajtószakszervezet kollektív munkaügyi vitaként értékelte a kialakult helyzetet.

 

Fellépése nyomán az ügyvezetés késznek mutatkozott a helyzet megvizsgálására és érdemi tárgyalások kezdődtek az illetékes szakszervezeti fórumok, a munkavállalói képviselők bevonásával a kialakult helyzet konstruktív rendezése céljával. Célul tűzték ki a munkakörülmények és a szociális ellátás javítását, a munkaidő-gazdálkodás felülvizsgálatát, a valós teljesítmények elismerése feltételeinek megteremtését, a létszámgazdálkodás és a bérezési politika összehangolását.

 

A felek megállapodtak, hogy a hasonló helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében, az érdekvédelem működési feltételeinek megszilárdítása céljával ki kívánják dolgozni a szakszervezet vállalati működésének feltételeit, az ügyvezetés és az érdekvédelem konzultációs mechanizmusát, és megkezdik a tárgyalásokat a vállalti kollektív szerződés kidolgozása érdekében.

 

Mindkét oldal késznek mutatkozott az eredményesség fokozása, a piaci helyzet stabilizálása, a kiadványok és online platformok népszerűségének növelése érdekében kreatív, az eddigi tartalmi, üzleti modelleket akár bátran meghaladó innovatív javaslatok kidolgozására és továbbfejlesztésére, az ország négy sikeres és büszke megyéjéhez méltó kiadványok és lokális hírkommunikációs hálózat rendszerének megteremtésére.

 

A tárgyalások előzményei, háttere

 

A Pannon Lapok Társasága napilapjainál június végén, július elején munkaügyi vita alakult ki az ügyvezetés és a PLT lapjainak (Dunaújvárosi Hírlap, Vas Népe, Veszprémi Napló, Zalai Hírlap, Fejér Megyei Hírlap) fotóriporterei között. Néhány hónapja kidolgozás alatt állt egy teljesítmény-alapú bérelszámolási rendszer. A szerződések megszövegezése előtt a fotósok már jelezték, hogy több ponton méltánytalan a kidolgozott rendszer és a tarifatáblázat.

 

Ennek ellenére június 27, illetve 28-án kelt jelzéseiket figyelmen kívül hagyva tették eléjük az ötven százalékkal csökkentett alapbért tartalmazó új szerződést, amelynek több meghatározó pontja a dolgozók szerint feltételezésekre, bizonytalan elképzelésekre épül. A tíz százalékos „garantált mozgóbér” csak adható és bármikor megvonható, illetve a videó- és képgaléria-készítés mellékletben szereplő tarifatáblázatát az ügyvezetés egyoldalúan módosíthatja; a fotóriporterek mindezt csupán tudomásul vehetik. Ezt a szerződést nem írta alá A PLT lapjainál dolgozó 14 fotóriporter, ugyanakkor egy mindenki által aláírt levélben kérték az ügyvezetést, hogy üljenek le tárgyalni a rovatvezetőkkel és a fotóriporterek megválasztott képviselőivel. Jelezték: a kialakult gazdasági helyzetben egyetértenek azzal, hogy bizonyos változásokra szükség van, ezeket nem ellenzik, éppen ezért kérik az ügyvezetést, hogy tegye lehetővé egy kompromisszumos megoldás mielőbbi kidolgozását, a kialakult feszült helyzet feloldását, hogy mindenki minél hamarabb teljes odaadással, zavaró körülmények nélkül végezhesse a munkáját.

 

Az ügyvezetők nem tettek eleget a kérésnek, kijelölték Barták Péter veszprémi főszerkesztőt a tárgyalásra. Annak ellenére, hogy a főszerkesztő nem munkáltató, nincs döntési helyzetben, a fotórovat-vezetők valamennyien elmentek a találkozóra, és kérték a főszerkesztőt, hogy az elhangzott felvetéseket tolmácsolja az ügyvezetésnek. Az ügyvezetés arra a döntésre jutott, hogy tartalmában véglegesítik az új szerződés, amely szerint átszervezés címén megszüntetik a fotórovat-vezetői státust. Azt is elhatározták, hogy ha a felkínált szerződést az érintettek nem írják alá, még aznap, helyben megkapják a felmondásukat.

 

Az új szerződést négy rovatvezető és öt fotóriporter nem írta alá, így a rovatvezetők július 9-én kézhez is kapták a felmondást oly módon, hogy a felkínált három lehetőség (a munkaszerződés módosításának elfogadása, a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, munkáltatói felmondás) átgondolására nem volt idejük, ott az irodában azonnal kellett dönteniük. Gondolkodási idő nem volt, jogi segítséget, konzultációt nem vehettek igénybe. Egyesek jelezték, hogy meg kívánják mutatni a szerződést az ügyvédjüknek, de ezt a jelen lévő ügyvezető nem tette lehetővé. A rovatvezetők ezek után megkapták a felmondásukat, amit ők azért is sérelmeznek, mert álláspontjuk szerint mindvégig a megegyezésre törekedtek.

 

A helyzetet színesíti, hogy július 9-re az érintettek közül néhányan a Sajtószakszervezet időközben megalakult helyi alapszervezetének megválasztott vezetői, titkárai vagy titkár-helyettesei lettek. Igaz, hogy a választás csak egy-két nappal, egy esetben órákkal előzte csak meg az egyoldalú szerződésmódosításra tett kísérletet, de semmiképpen sem lehetett „előre kiszámított lépés”, hiszen senki a legrosszabb álmában sem gondolta, hogy a szerződés alá nem írásának azonnali (már írásban előre elkészített) felmondás lehet a következménye.

 

Az elbocsátott rovatvezetők: Benkő Sándor, 30 éve a Vas Népénél dolgozó, védett korban lévő (MÚOSZ nagydíjas, kétszeres nívódíjas, a Vas megyei önkormányzat kulturális tagozata által kitüntetett, a Vas megyei önkormányzattól kiváló közszolgálati munkáért díjának, a Kovácsi alapítvány Objektív díjának, továbbá a tűzoltóktól, mentőktől, rendőrségtől, civil szervezetektől kapott kitüntetések, díjak birtokosa, rendszeres kiállító) a szakszervezet helyi alapszervezetének titkára; Gáspár Gábor 17 éve a Veszprémi Napló (Nívódíjas, Nyilvánosságért díjas, Szabad sajtó díjas, az országos táncfesztivál kétszeres fotó nagydíjas, a Kovácsi alapítvány Objektív díjas) fotóriportere, és Nagy Norbert Fejér Megyei Hírlap 13 éve a pályán lévő nívódíjas fotóriportere, a szakszervezet helyi alapszervezetének titkára.

 

A Sajtószakszervezet mindvégig képviselt álláspontja:

 

1.) Szakszervezeti jogok, érdekvédelem, munkaügy, munkakörülmények

 

A PLT négy megyében öt lapot ad ki Magyarországon. Ezek közül a lapok közül legalább kettőnél néhány tagunk révén eddig is érdekeltek voltunk, de szervezett érdekvédelmi tevékenység, strukturált szakszervezeti tevékenység néhány éve valóban nem folyt. Ennek oka, hogy Magyarországon abban az időben elterjedt az újságírók, fotósok és más tartalom-előállítók vállalkozókénti, szerződéses foglalkoztatása. A vállalkozóként dolgozók már jogilag is nehezen fértek bele a szakszervezeti szféra által lefedett munkavállalói körbe.

 

Kifejezetten meglepő volt, hogy júniusban a kollégák jelezték: nagy számban belépnének a szakszervezetbe, ehhez segítséget kérnek. Az egyéni belépési nyilatkozatok kitöltésével a taggá válás, a tagok gyűléseinek megtartásával és a vezetők megválasztásával az alapszervezetek létrehozása három megyében már július elején megtörtént. A taglétszám meghaladta az alkalmazotti létszám tíz százalékát. Az ügyvezetés vitatja, hogy mikor jutott ez a tudomására, de mi bizonyítani tudjuk, hogy a későbbieket érintően időben. Ezzel a szakszervezeti jogok beálltak (tulajdonképpen korábban is megvoltak, mert voltak tagjaink, és ágazati szinten működünk).

 

Ennek ellenére érdemi konzultáció, egyeztetés nélkül hajtottak végre olyan, a dolgozók egy teljes rétegét (minden fotórovat-vezetőt és fotóriportert) érintő munkaügyi változtatást, amelyet tartalmilag jogosan minősíthetünk kollektív munkaügyi vitának. Egyes információk szerint már előre vetül egy hasonló intézkedés minden újságíró és szerkesztő vonatkozásában. A tárgyalásokon a cégvezetés ezt cáfolta.

 

A munkaügyi intézkedések keretében kettő szabályosan megválasztott, az adott megyében dolgozók bizalmát elnyert szakszervezeti vezetőnek felmondtak. Egy további szakszervezeti vezető másképpen érintett. A Sajtószakszervezet megalapozottan kérheti számon a szakszervezeti jogok megsértését legalább az előzetes konzultáció elmaradása okán.

 

Emellett felróhatjuk az ügyvezetésnek, hogy a törvényes és dokumentált munkaidőn felül foglalkoztatta a dolgozókat. Bizonyítható hogy van fotós kolléga, aki egy év leforgása alatt 1090-nél több, egy másik 1080 eseményen, helyszínen készített fotót. Kép csak konkrét időben és konkrét helyszínen készülhet, azt nem lehet távolról, telefonon felvenni.

 

Ezek az emberek akár havi 240-260 vagy még több órát is dolgoztak, fotót, fotógalériát, videotartalmakat is készítve, azért a bérét, amelyet a munkaszerződésük garantált nekik. Ehhez képest csökkentették volna az alapbérüket, bizonyos, egyoldalúan módosítható feltételek teljesítése esetén „adható” lett volna nekik bérkiegészítés vagy „teljesítménybér” (szabadság, betegség, távollét idejére persze nem) olyan munkákért, amit eddig is elvégeztek! Ha ez többletteljesítmény, akkor eddig is ki kellett volna fizetni, ha munkaköri kötelesség, akkor minek az új rendszer? Ez a vita lényege továbbra is. A közlések szerint a fotóriporteri munkakör megszüntetésével, valamiféle elektronikus és vizuális újságírói státus létrehozásával akarják kihúzni ennek a vitának a méregfogát.

 

Dokumentumokkal bizonyítani tudjuk, hogy a lépés előre eltervezett volt. Már ezt megelőzően keresték a dolgozók pótlásának, külső, bedolgozó emberek foglalkoztatásának lehetőségét. Ezek szerint a vállalati kultúra és stratégia az: bebizonyítani, hogy mindenki pótolható, a hajó akkor is megy, ha a partról vontatják.

 

A törvények szerint a PLT-nél üzemi tanácsnak kellett volna működnie, illetve 200 fős létszám felett felügyelő bizottságnak kell működnie, benne választott munkavállalói képviselővel, ami szintén nincs. A menedzsment az üzemi tanácson keresztül egyezteti a dolgozókkal üzleti szándékait, munkaügyi lépéseit, gazdasági terveit és az alkalmazottakkal szembeni elvárásait. Az ÜT tagjai a munkavállalókat képviselik, őket választják. A szakszervezetnek joga és lehetősége ide tagokat jelölni, és a megválasztott embereken keresztül érvényesíteni törekvéseit. Ilyen üzemi tanács nem működött. A PLT működése munkavállalói szempontból a hatályos törvényeknek ellentmondó volt.

 

A szakszervezet megítélése szerint a felmondások és más munkaügyi intézkedések – átvezénylés, például – körülményei, mikéntje vitathatók, erkölcsi szempontból, az emberi jóérzést figyelembe véve mindenképpen. Természetesen minden – álláspontunk szerint jogtalanul, formai hibákkal, de a jóhiszemű joggyakorlás kötelezettségét megsértve, a joggal való visszaélés fogalmát kimerítve - elbocsátott dolgozó megindította a maga munkaügy perét, amelyekben a Sajtószakszervezet teljes súlyával tagjai és tisztségviselői oldalára áll minden olyan esetben, amelyben ezt maga az érintett kéri. Az első ilyen per tudmásunk szerint szeptember 11-én kezdődik.

 

2.) Vállalati kultúra, munkahelyi légkör

 

A fotórovat-vezetők és fotóriporterek vonatkozásában a vezetés tagjai – ügyvezetés, jogtanácsos a főszerkesztők - elhatározták, hogy a munkaszerződés módosítását mindannyian egyidőben kapják meg, visszautasítás esetén az érintettek azonnal és helyben megkapják a felmondásukat. Gondolkodási idő, jogi konzultáció nem volt. Már a lépést megelőzően megindult a külsős pótlás megszervezése. „Kész tények elé” akarták állítani és állították ezeket a dolgozókat, jóllehet ők semmi ilyesmire nem adtak okot. Ellenségként kezelték azokat, akik a PLT odaadó munkavállalói voltak.

 

A dolgozók nem voltak a korszerűsítés, az átszervezések kerékkötői. Korábban tudomásul vették az összevonásokat, 153 társuk leépítését, a valódi racionalizálást, a hatékonyság növelését. De az új hangnemet, módszereket már nem akarták szó nélkül tudomásul venni. Ezeket nevezi most az ügyvezetés kommunikációs hibáknak, félreértéseknek. Számunkra viszont az is fontos jelzés, hogy az emberek szakszervezetet hoznak létre, Ehhez nagyfokú elkeseredés és ebből fakadó elszántság kell.

 

3.) A Sajtószakszervezet javaslatai

 

Mindezek után mi nem a konfrontáció, hanem a megállapodás útját választottuk. A szakszervezet nem vaskalapos, érti az üzleti érdekeket, ismeri a tulajdonosi megbízásokat, és tisztában van a tartalmi elvárásokkal. Azt mondtuk: a konzultációk elmaradására tekintettel az eddigi intézkedéseket az ügyvezetés vonja vissza. Ez nem jelent presztízsveszteséget, egyszerűen új helyzet állt elő. Kezdjünk tárgyalásokat, egyeztetést minden előfeltétel nélkül. Mi nem mondjuk, hogy minden fotórovat-vezetőnek, fotóriporternek ezután is alkalmazásban kell maradnia, de a gőgös stílust, a zsarolást, az erőszakos fellépést így el tudjuk felejteni, és a normális ügymenetben majd csak jutunk valamire. Erre a vállalatvezetés nemet mondott. Ennek nyomán az érintettek egyenként, maguk döntenek a továbbiakról, hogy a jogi utat vagy a megállapodást választják-e. Ígéretet kaptunk, hogy a megállapodás érdekében többekkel elbeszélgetnek a jogi képviselőjük és az illetékes szakszervezeti vezetők jelenlétében, ha erre igény tartanak.

 

Ugyancsak igéretet kaptunk, hogy az új szerződéseket alá nem író, de továbbra is alkalmazásban álló fotóriporterek státusát rendezik, foglalkoztatásuk biztosított, a bérezési feltételeket újratárgyalják, a félreértéseket tisztázzák. Az erre irányuló megbeszéléseken szintén jelen lesznek a szakszervezeti vezetők.

 

Következő javaslatunk az volt, hogy kössünk megállapodást a szakszervezet működésének feltételeiről. Állapodjunk meg az üzemi tanácsi választások menetrendjében. Hozzunk létre és írjunk alá kollektív szerződést. Tegyük strukturálttá, üzemszerűvé az érdekképviselet és érdekvédelem működését a vállalatnál, hozzunk létre támadhatatlan munkaügyi környezetet. És dolgozzunk közösen az üzleti sikerekért, hiszen csak azok biztosíthatnak nyugodt, békés környezetet és stabil munkahelyeket. Erre pozitív választ kaptunk szóban, egyelőre megvan a remény, hogy a tettek is meg fogják erősíteni ezt a szándékot. Ha így lesz, a jogviták a jogi úton rendeződnek így vagy úgy, és ezektől függetlenül kezdődhet meg az érdemi együttműködés, amelynek révén a jövőben elkerülhetők lesznek a hasonló konfliktusok. Mindezek nyomán született az egyeztetett külső kommunikációra vonatkozó javaslat. A szöveg még nem „hivatalos”, nem kapta meg az ügyvezetés jóváhagyását, nekünk viszont nem áll módunkban hosszan hallgatni a korábban részlegesen már nyilvánosságra került vita fejleményeiről.

Hozzászólások
Keresés
Hozzászólást csupán a bejegyzet felhasználó tehet hozzá!
Módosítás dátuma: 2014. szeptember 29. hétfő, 00:23