Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Dokumentumok A Sajtószakszervezet Szervezeti és Működési Szabálya

A Sajtószakszervezet Szervezeti és Működési Szabálya

E-mail Nyomtatás PDF

A Sajtószakszervezet Szervezeti és Működési Szabálya

A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

 

1. ALAP­ADA­TOK

 

1.1. A szer­ve­zet ne­ve: Saj­tó­szak­szer­ve­zet

1.2. Cí­me: Budapest (1115 Budapest, Bartók Béla út 152/c)

1.3. Mű­kö­dé­si te­rü­le­te: Ma­gyarország

1.4. Ala­ku­lás idő­pont­ja: 1989. má­jus 31.

1.5. Tag­sá­ga: a ma­gyar saj­tó illetőleg0 média te­rü­le­tén dol­go­zó va­la­mennyi mun­ka­vál­la­ló, aki vállalja a tag­ság­hoz kötődő, s az Alap­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kö­ve­tel­mé­nye­ket.

1.6. Jel­le­ge: önál­ló jo­gi sze­mély

1.7. Bank­szám­la­szá­ma: K&H, Ke­res­ke­del­mi és Hi­tel­bank 10200830-32371736-00000000

 

2. CÉ­LOK, FEL­ADA­TOK

 

2.1. Az Alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en a Saj­tó­szak­szer­ve­zet tag­jai mun­ka­vál­la­lói ér­de­ke­i­nek ki­fe­je­zését, kép­vi­se­le­tét, ér­vény­re ju­tá­sát alap­ve­tő fel­ada­tá­nak te­kin­tő, min­de­nek­előtt szak­mai ér­dek­vé­del­mi szer­ve­zet.

2.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a fen­ti­ek­nek meg­fe­le­lő­en el­vég­zi mind­azo­kat az alapfeladatokat, ame­lye­ket az Alap­sza­bály 2-4. pont­ja ma­gá­ba fog­lal.

2.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fenn­tart­ja az il­le­té­kes­ség jo­gát a nyom­ta­tott saj­tót, médiát, hírügynökségi tevékenységet, a lap­ki­adást és a lap­ter­jesz­tést érin­tő va­la­mennyi kér­dés­ben, ame­lyet a tör­vé­nyek – min­de­nek­előtt a Mun­ka Tör­vény­köny­ve – szak­szer­ve­ze­ti ér­dek­kép­vi­se­le­ti ha­tás­kör­be utalnak.

 

3. TAGSÁGI VISZONYOK

 

3.l. A Sajtószakszervezet tagja lehet – az Alapszabályban előírtak szerint – az az újságíró, szerkesztőségi alkalmazott, kiadói, hírügynökségi és intézményi dolgozó, aki munkaviszonyban áll, vagy vállalkozóként, önálló újságíróként, szabadúszóként dolgozik, elfogadja a Sajtószakszervezet Alapszabályát és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Tagja lehet minden újságíró-képzésben résztvevő egyetemi, illetőleg főiskolai hallgató. Értelemszerűen megtarthatja tagságát a szakmából nyugállományba került, valamint a munkanélkülivé vált kolléga a munkanélküli regisztrálás időszakában.

3.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet tag­jai alap­szer­ve­ze­tek­be tö­mö­rül­nek, ame­lyek az Alap­sza­bály­ban le­fek­te­tett el­vek sze­rint szer­ve­ződ­het­nek

a) egyes mun­ka­he­lye­ken (ki­adók­nál, szer­kesz­tő­sé­gek­ben),

b) több mun­ka­adó­nál te­vé­keny­ke­dők ese­té­ben kö­zös szer­ve­zés­ben, (szakirányú illetőleg térségi alapszervezetek,)

c) a köz­pont mel­lett (a kis tag­lét­szá­mú vál­la­la­tok­nál dol­go­zók, a sza­bad­úszók, önál­ló új­ság­írók, vál­lal­ko­zók, il­le­tő­leg a mun­ka­nél­kü­li­ek valamint a nyug­dí­ja­sok ré­szé­re).

3.3..A Saj­tó­szak­szer­ve­zet nyi­tott. Bár­mely a ké­sőb­bi­ek­ben lét­re­jö­vő, il­let­ve más ke­re­tek kö­zött már mű­kö­dő alap­szer­ve­zet kér­he­ti fel­vé­tel­ét, amelynek tagsága az Alap­sza­bályt, a prog­ra­mot és ezen SZMSZ-t el­fo­gad­ja.

3.4. Az alap­szer­ve­zet­hez csat­la­ko­zó cso­por­tok fel­vé­te­lé­ről az alap­szer­ve­ze­ti tag­gyű­lés, új alap­szer­ve­ze­tek csat­la­ko­zá­sá­ról a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége dönt.

 

 

 

 

 

4. SZER­VE­ZE­TI FEL­ÉPÍ­TÉS

 

4.1. ALAPELVEK

 

4.1.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet önál­ló szak­szer­ve­zet, amely de­mok­ra­ti­kus el­ve­ket kö­vet és de­mok­ra­ti­ku­san épül fel.

4.1.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­épí­té­se:

leg­főbb képviseleti szer­ve a választmány,

ügyintéző szerve az el­nök­ség.

4.1.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet kép­vi­se­lője: az ügyvezető társelnök,

valamint ezen SZMSZ által megszabott együttes jogkörben: az el­nök és a társelnök.

4.1.4. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet alap­szer­ve­ze­tek­ből áll, ame­lyek önál­ló­an te­vé­keny­ked­nek, vég­re­hajt­va

– sa­ját tag­sá­guk tag­gyű­lé­sen hozott, illetőleg ve­ze­tő tes­tü­le­ti (szb) ha­tá­ro­za­ta­it,

– a Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­sőbb szin­tű tes­tü­le­te­i­nek ha­tá­ro­za­ta­it.

4.1.5. A szak­szer­ve­ze­t ügy­in­té­zését az alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en lét­re­ho­zott tit­kár­ság vég­zi, amely­nek mun­ká­ját – kü­lön ügy­rend­ben fog­lal­tak sze­rint – az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök sze­mé­lye­sen irá­nyít­ja.

4.1.6. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet­ben a tisztújító választmányi ülés ál­tal öt évre meg­vá­lasz­tott és csak an­nak fe­le­lős fel­ügye­lő bi­zott­ság mű­kö­dik.

4.1.7. Va­la­mennyi dön­tés­ho­zó szerv ha­tá­ro­za­ta, dön­té­se, in­téz­ke­dé­se el­len mind az egyes ta­gok­nak, mind az alap­szer­ve­ze­tek­nek fel­leb­be­zé­si jo­guk és le­he­tő­sé­gük van, min­den al­ka­lom­mal az eggyel fel­sőbb szin­tű dön­tés­ho­zó szerv­hez. Fel­leb­be­zé­sük­ről – amely a vég­re­haj­tás alól nem ad fel­men­tést – az il­le­té­kes szerv­nek 30 na­pon be­lül dön­te­nie kell

 

4.2.VÁLASZTMÁNY

 

4.2.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet legfőbb képviseleti szerve a választmány, amelyet ötévenként országos tisztújítás keretében az alapszervezeti taggyűlések választanak meg. A választmány tagja mellettük a Sajtószakszervezetnek a tiztújító választmányi ülésen (a szakszervezet hagyományának megfelelően elnevezetten: kongresszuson) megválasztott elnöke és két társelnöke.

 

4.2.2. A választmány tagjait az alapszervezeti taggyűlések választják meg ötévenként - az országos tisztújítás keretében a vezető testület beszámolójának elfogadása és vezető testülete (a szakszervezeti bizottság) titkárának és tagjainak megválasztása mellett, létszámarányosan. Mandátumuk 5 esztendőre ( a következő országos tisztújításig) szól.

A választmányi tagok létszáma megállapításának alapelvei:

= a szakszervezet minden 25 tagját 1 választmányi tag képviselje,

= minden alapszervezet – létszámától függetlenül – legalább két választmányi tagot válasszon,

= az újonnan létesített, illetve csatlakozó alapszervezetek az ezt eldöntő taggyűlésükön a fenti elveknek megfelelően válasszák meg választmányi tagjaikat, akikkel a választmány létszáma megnő,

= a választmányba nem választhatók be az ügyintéző szerv tagjai, az oda későbbiekben beválasztott választmányi tagok helyére az alapszervezetnek új választmányi tagot kell delegálnia,

= a választmány tagja hivatalból az elnök és a két társelnök, akik az alapszervezeti kvótába nem számítanak be.

 

4.2.3. A választmány kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések az Alapszabály 5.2. pontjában foglaltakkal összhangban a következők:

= az alapszabály megállapítása, illetőleg módosítása,

= az éves költségvetés és a számviteli beszámoló elfogadása,

= az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása,

= a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, illetőleg módosítása,

= az elnök és a társelnökök (személy szerinti egyenkénti) megválasztása,

= az elnökség további nyolc tagjának és póttagjainak megválasztása,

, = a felügyelőbizottság elnökének és két tagjának megválasztása,

= fenti tisztségviselők visszahívása,

= a szakszervezet más szakszervezettel, egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlatásának kimondása,.

= szakszervezeti konföderációhoz csatlakozás, illetőleg azokból kiválás kimondása,

= szakmai (ágazati) kollektív szerződés megkötése, módosítása,

= országos sztrájk meghirdetése, illetve ilyen sztrájkhoz csatlakozás.

 

4.2.4. A választmányt a Sajtószakszervezet elnöke hívja össze minden olyan esetben, amikor kizárólagos hatáskörébe tartozó döntésekre van szükség, de leg­alább évente egy alkalommal az elnökség éves beszámolójának, a szakszervezet évi gazdálkodási jelentésének és következő évi költségvetésének elfogadására. Az ülést 15 nappal előbb kell összehívni és az előterjesztéseket írásban kell a meghívóhoz mellékelni. Az ülé­sen a Saj­tó­szak­szer­ve­zet el­nö­ke, tá­voll­été­ben va­la­me­lyik társ­el­nök el­nö­köl.

 

4.2.5. A választmányi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Sajtószakszervezet felügyelő bizottságának és ügyvezető testületének tagjait és póttagjait, a szakszervezet gazdasági vezetőjét, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnökét és a Sajtószakszervezet örökös tagjait.

 

4.2.6..A választmány ülése akkor határo­zat­ké­pes, ha azon a választmányi tagok 50% + 1 fő megjelenik A dön­té­se­ket a testület a több­sé­gi elv­nek meg­fe­le­lő­en hoz­za meg.. Sza­va­zat­egyen­lő­ség ese­tén az ülést le­ve­ze­tő el­nök sza­va­za­ta dönt. A sza­va­zás – a sze­mé­lyi dön­té­se­ken kí­vül – nyílt.

 

4.2.7. A választmány ülé­se­i­ről em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni, amelynek szó sze­rint kell tar­tal­maznia a ha­tá­ro­za­to­kat és azok meg­sza­va­zá­sá­nak ará­nya­it. Az em­lé­kez­te­tőt 15 na­pon be­lül kell el­ké­szí­te­ni és el­jut­tat­ni a választmány tag­ja­i­hoz.

 

4.2.8.. A határozatok végrehajtását az ügyvezető társelnök szervezi és ellenőrzi az elnökség tagjainak bevonásával.

 

4.2.9. Rendkívüli választmányi ülést kell összehívni, ha azt a tagok 10 %-a illetőleg 3 alapszervezet vezetősége, vagy a felügyelő bizottság a cél és ok meg­je­lö­lé­sé­vel írás­ban ké­ri. Az ­el­nök ez eset­ben 15 na­pon be­lü­li idő­re kö­te­les a ta­nács­kozást össze­hív­ni, a meg­hí­vó­ban sze­re­pel­tet­ve az össze­hí­vás okát és cél­ját.

 

4.2.10. TISZTÚJÍTÓ VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST (a szakszervezet hagyománya szerint kongresszust)

ötévenként kell tartani, az országos tisztújítás zárásaként.

= A tisztújítás lebonyolítására és a tisztújító választmányi ülés előkészítésére – a tervezett időpont előtt legalább 120 nappal – elnökségi ülésen létre kell hozni a szervezőbizottságot, amely az ülésen

meghatározott időpontig a továbbiakban önállóan végzi tevékenységét.

= Az elnökség következő ülésén – legalább 90 nappal a kijelölt időpont előtt – a szervezőbizottság jelentése és javaslata alapján

meg kell állapítani a tisztújító választmányi ülés napirendjét,

meg kell kezdeni a beszámoló és a szükséges dokumentumok előkészítését,

az alapszabály szerinti elvek alapján meg kell állapítani az egyes alapszervezeteket képviselő választmányi tagok létszámát,

létre kell hozni a jelölőbizottságot.

= Az alapszervezetekben legkésőbb a kiírt tisztújító választmányi ülés előtt 60 nappal meg kell tartani a tisztújító taggyűlést, ezen a vezető testület beszámolóját, valamint a szakszervezeti bizottság újjáválasztását, és meg kell választani az alapszervezet választmányi tagjait. A taggyűlésekről

készített jegyzőkönyveket a választmányi tagok nevével és elérhetőségével legkésőbb 30 nappal

a tisztújító választmányi ülés előtt el kell juttatni a szakszervezet központjába.

= Az elnökségnek ugyancsak 30 nappal a tisztújító választmányi ülés előtt át kell adnia a szervező-

bizottságnak a ciklusvégi választmányi ülés írásos dokumentumainak szövegét. Ezeket a meghívóval együtt 20 nappal a tisztújító választmányi ülés előtt el kell juttatni az alapszervezetek megválasztott

választmányi tagjaihoz és minden meghívotthoz.

= A tisztújító választmányi ülésen szavazati joggal már az alapszervezeteknél megválasztott és a szervezőbizottság által regisztrált tagok vesznek részt. Tanácskozási joggal kell meghívni az előző választmánynak a tisztújítás során nem megválasztott tagjait, valamint

a választmányi ülések alapszabály szerint hivatalos meghívottjaként a Sajtószakszervezet

elnökségének tagjait és póttagjait, a felügyelőbizottság elnökét, tagjait és póttagját,

a Sajtószakszervezet örökös tagjait, a Sajtószakszervezet gazdasági vezetőjét, a Vasvári Pál

Önsegélyező Sajtóalapítvány elnökét és kuratóriumi tagjait.

= A tisztújító választmányi ülést a továbbiakban a rendes választmányi ülések szabályainak megfelelően kell lebonyolítani.

 

4.3. ELNÖKSÉG

 

4.3.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ügyintéző szerve a választmány által választott 11 tagú elnökség,, amely az Alap­sza­bály sze­rint tel­jes jog­kör­rel, be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel vezeti a Saj­tó­szak­szer­ve­zetet.

 

4.3.2. Az elnökség felelős vezetője: az ügyvezető társelnök.

 

4.3.3. Az elnökség általában 3 havonta tanácskozik, ülését az ügyvezető társelnök hívja össze 8 nappal a tervezett időpont előtt írásban vagy e-mailben a napirend ismertetésével, a legfontosabb pontjaira vonatkozó előterjesztések közreadásával. Az ülésen az elnök vagy a valamelyik társelnök elnököl. .

 

4.3.4 Az ülésnek a szavazati jogú elnökségi tagok mellett állandó tanácskozási jogú meghívottai: az elnökség póttagjai, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai, a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője, a Vasvári Pál Önsegélyező Sajtóalapítvány ügyvezető elnöke, valamint a 100 főnél nagyobb létszámú alapszervezetek szakszervezeti bizottságainak titkárai.

.

4.3.5. Az elnökség il­le­té­kes min­den kér­dés­ben, ame­lyet az Alap­sza­bály nem sorol a választmány kizárólagos hatáskörébe.

 

4.3.5. Az elnökség rend­kí­vü­li ese­tek­ben – egye­di ügyek­ben – inter­netes sza­va­zás­sal is dönt­het.

 

4.3.6. Az elnökségi ülé­sek dön­té­se­i­ről (a 4.3.5. esetében is) írás­be­li em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni s azt 8 na­pon be­lül el­jut­tat­ni az elnökség min­den tag­já­hoz. Ezért az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök a fe­le­lős, aki egy­ben szer­ve­zi is a ha­tá­ro­za­tok vég­re­haj­tá­sát..

 

4.3.7. Rend­kí­vü­li elnökségi ülést kell össze­hív­ni, ha azt az elnökség 3 tag­ja, illetőleg a felügyelő- bizottság az ok és cél meg­je­lö­lé­sé­vel írás­ban ké­ri.

 

4.3.8. Az elnökség tag­jai a kö­zö­sen el­dön­tött és egyé­ni­leg vál­lalt fel­ada­tok tel­je­sí­té­sé­ért sze­mé­lye­sen fe­le­lő­sek. Te­vé­keny­sé­gük­ről a tes­tü­let kö­vet­ke­ző (il­le­tő­leg ha­tár­idős fel­adat ese­tén a ha­tár­idő le­jár­tát kö­ve­tő) ülé­sén kö­te­les be­szá­mol­ni.

 

IV.4. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

 

4.4.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ve­ze­tő szer­vei mel­lett az alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en há­rom­ta­gú

fel­ügye­lőbi­zott­ság mű­kö­dik.

 

4.4.2.A Saj­tó­szak­szer­ve­zet fel­ügye­lőbi­zott­ságának el­nö­két, két tag­ját és egy póttagját a tisztújító választmányi ülés (kong­resszus) vá­laszt­ja meg, s a tes­tü­let egye­dül a legfőbb testületnek tar­to­zik be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel és fe­le­lős­ség­gel.

 

4.4.3. A fel­ügye­lőbi­zott­ság fel­ada­ta a Saj­tó­szak­szer­ve­zet mű­kö­dé­se és gaz­dál­ko­dá­sa tör­vé­nyes­sé­gé­nek fel­ügye­le­te és fo­lya­ma­tos el­le­nőr­zé­se. Ha­laszt­ha­tat­lan in­téz­ke­dést igény­lő ész­re­vé­te­le­it kö­te­les az el­nök­ség­nek, il­le­tő­leg a választmánynak meg­ten­ni, s ta­pasz­ta­la­ta­i­ról a tisztújító választmányi ülésnek (kong­resszus­nak) szá­mol be.

 

4.4.5. A fel­ügye­lőbi­zott­ság el­nö­ke és tagjai tanácskozási jogú meg­hí­vott­jai a választmány valamint az elnökség ülé­se­i­nek, és az em­lé­kez­te­tő­ket kéz­hez kell kap­ni­uk.

 

4.4.6. A fel­ügye­lőbi­zott­sá­g el­nö­ke és tag­jai nem le­het­nek tag­jai a Sajtószakszervezet egyet­len más ve­ze­tő tes­tü­let­ének sem. .

 

4.4.7. A fel­ügye­lőbi­zott­ság vizs­gá­la­ta­it mun­ka­terv sze­rint vég­zi, meg­ál­la­pí­tá­sa­it ülé­se­in egyez­te­ti. Az ülé­sek rend­jét sa­ját ha­tás­kör­ében ala­kít­ja ki.

 

4.4.8. Az el­nök­ség­hez, illetőleg a választmányhoz írás­ban be­ter­jesz­tett ész­re­vé­te­le­i­vel a tes­tü­let so­ron kö­vet­ke­ző ülé­sén kö­te­les fog­lal­koz­ni és ér­de­mi dön­tést hoz­ni.

 

IV.5. ALAPSZERVERZET

 

4.5.1. A szakszervezeti munka legfontosabb színtere az Alapszabálynak megfelelően az alapszervezet, amelyet az SZMSZ 3-2 pontjában foglaltak szerint lehet létrehozni.

 

4.5.2. Az alapszervezet maga választja meg szervezeti felépítését és dönt anyagi eszközeinek felhasználásáról.

 

4.5.3. Az alapszervezet a tagdíjaknak az alapszabályban meghatározott hányadával, valamint más bevételeivel (az alapszervezetekhez tartozó nyugdíjasok teljes tagdíjával, emellett támogatásokkal, adományokkal) rendelkezhet. Ezeknek felhasználásával kapcsolatban felelős a számviteli fegyelem betartásáért, a törvényes pénzgazdálkodásáért, és elszámolásra kötelezett a szakszervezet gazdasági vezetésének. A pénzkezelésre felkérheti a gazdasági vezetést, de ez nem menti fel az alapszervezeti szakszervezeti bizottságot az évi gazdasági elszámolás kötelezettsége alól.

 

4.5.4. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A taggyűlést határozatképtelenség (tagság 50 %-a + l fő megjelenésének hiánya) esetén ismételten össze kell hívni 8 napon belüli időpontra. Az azonos napirenddel megismételt taggyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

4.5.5. Az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő szer­vé­nek ne­vét, lét­szá­mát, mű­kö­dé­sét ma­ga ha­tá­roz­za meg, de cél­sze­rű pá­rat­lan lét­szá­mú ve­ze­tő tes­tü­le­tet lét­re­hoz­nia. A vá­lasz­tás tit­kos sza­va­zás­sal tör­té­nik.

 

4.5.6.Az alap­szer­ve­zet választott ve­ze­tő­je (tit­kár, eset­leg el­nök) fe­le­lős munkájáért a tag­ság­nak és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet vezető szerveinek is.

 

4.5.7. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége tag­ja­i­nak, valamint a gaz­da­sá­gi vezetőnek jo­ga van az alap­szer­ve­zet és ve­ze­tő tes­tü­le­te mű­kö­dé­sé­nek el­le­nőr­zé­sé­re. Az el­le­nőr­zés ta­pasz­ta­la­tai alap­ján a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnökségének joga van az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő tes­tü­le­té­nek szá­mon ké­ré­sé­re.

 

4.5.8. Az alap­szer­ve­zet ve­ze­tő tes­tü­le­té­nek ülé­se­i­ről em­lé­kez­te­tőt kell ké­szí­te­ni, s a ha­tá­ro­za­tok

teljesítéséről be kell szá­mol­ni a tag­ság­nak. Az Alapszabály szerint ötévenként előírt országos tisztújítás során meg kell tartani az időszak beszámolóját, újjá kell választani a szakszervezeti bizottság tagjait és megválasztani választmánytagjaikat, akik a következő ötéves időszakban az alapszervezetet képviselik a szakszervezet legfőbb képviseleti szervében.

 

4.5.9. A több telephelyen működő, több alapszervezettel rendelkező cégeknél vállalati szakszervezeti bizottságot lehet létrehozni az alapszervezetek azonos számú képviselőjéből, akik lehetnek a helyi

alapszervezeti titkárok is. A bizottság tagjai maguk közül megválasztják a vállalati szakszervezeti bizottság titkárát, aki képviseli az alapszervezeteket a vállalat központjánál.

IV.6. TISZTSÉGVISELŐK

 

4.6.1.. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET EL­NÖ­KE

– az ügyvezető társ­el­nök­kel egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél,

annak tartós távolléte esetén egyedi képviseleti joggal rendelkezik,

– hi­va­tal­ból kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a nem­zet­kö­zi szer­vek­nél – min­de­nek­előtt a Nem­zet­kö­zi Új­ság­író Szö­vet­ség­ben (IFJ),

– részt vesz a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet érin­tő va­la­mennyi ér­de­mi tár­gya­lá­son és alá­írá­si jog­kör­rel ren­del­ke­zik a szak­mai kol­lek­tív szer­ző­dés va­la­mint más, or­szá­gos jel­le­gű szer­ző­dé­sek, meg­ál­la­po­dá­sok ese­té­ben – egye­tem­le­ge­sen az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel,

– összehívja és vezeti a választmány ülé­se­it,

– el­len­őriz­he­ti bár­mely alap­szer­ve­zet, il­let­ve szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­ság mun­ká­ját,

– fe­le­lős ki­adó­ja a Saj­tószakszervezet­ ki­ad­vá­nyai­nak.

 

4.6.2. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET ÜGY­VE­ZE­TŐ TÁRS­EL­NÖ­KE

– a Sajtószakszervezet felelős vezetője, egyedi aláírási joggal is rendelkező képviselője

– a na­pi mun­ká­ban sze­mé­lyes fe­le­lős­ség­gel irá­nyít­ja a Saj­tó­szak­szer­ve­zet egész te­vé­keny­sé­gét,

– egye­dül is kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél,

– az el­nök­kel egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a szak­szer­ve­ze­tet a nem­zet­kö­zi szer­vek­nél,

– a Pos­tai és Hír­köz­lé­si Dol­go­zók Szak­szer­ve­zet­ében (PHDSZSZ) a Sajtószakszervezet képviseletében a szö­vet­sé­gi tanács tagja,

– fo­lya­ma­to­san el­lát­ja a szer­ve­zé­si fel­ada­to­kat, szer­ve­zi és elő­ké­szí­ti a ve­ze­tő tes­tü­le­tek ülé­se­it, el­len­őr­zi a tes­tü­le­tek ha­tá­ro­za­ta­i­nak vég­re­haj­tá­sát,

– az el­nök­ség két ülé­se kö­zött egyedi döntéseket is hozhat a rá­ru­há­zott jog­kör alap­ján,

– sze­mé­lye­sen fe­le­lős a fo­lya­ma­tos na­pi pénz­gaz­dál­ko­dás­ért, együtt­mű­kö­dve a gaz­da­sá­gi vezetővel,

– köz­vet­le­nül felügyeli a titkárság munkáját, gya­ko­rol­ja a mun­kál­ta­tói jo­go­kat a tit­kár­ság

mun­ka­tár­sa­i­val és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet al­kal­ma­zot­ta­i­val szem­ben,

– főszer­kesz­tő­je a szakszervezet honlapjának és ­ki­ad­vá­nyai­nak.

 

4.6.3. A SAJ­TÓ­SZAK­SZER­VE­ZET TÁRS­EL­NÖ­KE

– az el­nök­kel és ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel azo­nos mó­don egye­tem­le­ge­sen kép­vi­se­li a Saj­tó­szak­szer­ve­ze­tet a ha­zai kül­ső szer­vek­nél és a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek­nél, egyetemleges alá­írá­si jog­gal ren­del­ke­zik,

– az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök­kel együtt­mű­köd­ve szer­ve­zi és el­len­őr­zi a ve­ze­tő tes­tü­le­tek dön­té­se­i­nek vég­re­haj­tá­sát,

– va­la­mennyi kér­dés­ben he­lyet­te­sí­ti az el­nö­köt il­le­tő­leg az ügy­ve­ze­tő társ­el­nö­köt (tá­vol­lét­ük­ben),

– az ügy­ve­ze­tő társ­el­nök tá­vol­lé­te ese­tén (sza­bad­ság, be­teg­ség) fel­ügye­li a tit­kár­ság mun­ká­ját ,

– részt vesz a Saj­tó­szak­szer­ve­zet ki­ad­vá­nya­i­nak szer­kesz­té­sé­ben, ki­adá­sá­ban.

 

4.6.4..A SAJTÓSZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGI TAGJAI

– testületileg döntenek az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,

– a fen­ti funk­ci­ó­juk­ban reszortfeladatokat kaphatnak, s ezekben önálló döntéseket hozhatnak utólagos beszámolással,

– mun­ka­bi­zott­sá­go­kat szer­vez­het­nek, irá­nyít­hat­nak,

– a kö­zö­sen el­dön­tött és egyé­ni­leg vál­lalt fel­ada­tok tel­je­sí­té­sé­ért sze­mé­lye­sen fe­le­lő­sek, er­ről be­szá­mol­ni tar­toz­nak az el­nök­ség­nek.

 

4.6.5. AZ ELNÖKSÉG PÓTTAGJAI

– tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség és a választmány ülésein,

– a két választmányi között valamely okból eltávozó, illetve egyes üléseken hivatalos ügyben távollevő elnökségi tagok helyett (megszavazásuk sorrendjében) részt vesznek az elnökség döntéshozásában, – feladatokat kaphatnak és vállalhatnak, elsősorban őket kell beosztani a különböző eseti és munkabizottságokba.

 

 

 

4.6.6. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ELNÖKE, TAGJAI ÉS PÓTTAGJAI

– a felügyelőbizottság elnöke vezeti és minden szinten képviseli a felügyelő bizottságot, szervezi munkáját a vezetésével elkészített munkarend alapján,

- a felügyelőbizottság tagjai testületileg döntenek a felügyelő bizottság állásfoglalásairól,

egyénileg is végezhetnek ellenőrzéseket, részfeladatokban alakíthatnak ki álláspontot,

- a felügyelőbizottság póttagja tanácskozási joggal részt vehet a bizottság munkájában, valamely bizottsági tag hivatalos távolléte esetén részt vesz a döntésekben.

 

4.6.7. A SAJTÓSZAKSZERVEZET GAZDASÁGI VEZETŐJE

– a Sajtószakszervezet főfoglalkozású alkalmazottjaként az elnökkel és az ügyvezető társelnökkel egyetemlegesen felelős a Sajtószakszervezet gazdálkodásáért,

– vezeti és szervezi a titkárság munkáját,

– az ügyvezető társelnökkel együttműködve irányítja a folyamatos napi pénzgazdálkodást,

– gazdasági kérdésekben képviseli a szakszervezetet, aláírási joggal rendelkezik,

– állandó résztvevője az elnökségi üléseknek és véleményt nyilvánít valamennyi gazdasági, gazdálkodási kérdésben,

– összefogja az alapszervezetek gazdasági felelőseinek tevékenységét, ellenőrzi a helyi gazdálkodást,

– évente egy alkalommal köteles beszámolni a választmánynak az előző évi gazdálkodásról, valamint előterjeszteni a következő évi költségvetést. Egyben beterjeszti a szakszervezet megbízásos szerződéssel foglalkoztatott könyvelője által elkészített mérleget és eredmény-levezetést.

- tevékenységét a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően végzi.

 

V. JOG­GYA­KOR­LÁS

 

5.1.. A Mun­ka Tör­vény­könyv­ében il­le­tő­leg más jogszabályokban meg­sza­bot­tak sze­rin­ti jogokat a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den tes­tü­le­te a ma­ga te­rü­le­tén a meg­fe­le­lő for­má­ban gya­ko­rol­ja.

5.2. Mun­ka­jo­gi kér­dé­sek­ben

– a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége és felügyelőbizottsága tagjainak ese­té­ben a választmány,

– az alap­szer­ve­ze­ti ve­ze­tő tes­tü­le­ti ta­gok ese­té­ben a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége il­le­té­kes a dön­tés­re, il­le­tő­leg a kép­vi­se­let­re..

Er­ről a mun­kál­ta­tót a meg­vá­lasz­tott­nak illetőleg a választó testületnek tá­jé­koz­tat­nia kell.

5.3. Az Alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den dön­tés­ho­za­tal­nál a meg­fe­le­lő szin­tű szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lő­vel kép­vi­sel­te­ti ma­gát, de az elő­ké­szí­tés­be min­den eset­ben be kell von­ni az érin­tett te­rü­let köz­vet­len szak­szer­ve­ze­ti ve­ze­tő­jét (alap­szer­ve­ze­ti tit­ká­rát) is.

5.4.A választott tisztségviselők jogállása:

= a Sajtószakszervezet választott tisztségviselői:

– a képviseleti szerv: a választmány tagjai,

– az ügyvezető szerv: az elnökség tagjai és póttagjai,

– a felügyelőbizottság elnöke, tagjai és póttagja,

– az alapszervezetek szakszervezeti bizottságainak titkárai és tagjai,

= valamennyi tisztségviselő személyére vonatkozó választás titkos szavazással történik.

= a tisztségviselők mandátumának keletkezése, kezdete:

hivatalból:

– a választmányi tagok esetén az alapszervezet tisztújító taggyűlése,

– az elnök, az ügyvezető társelnök, a társelnök és a felügyelőbizottság elnöke esetén

az országos tisztújító választmányi ülés (kongresszus), illetőleg a két ciklus közötti

időszakban a választmány döntése,

– az alapszervezetekben a tisztújító taggyűlés.

= a tisztségviselők megbízatásának megszűnése:

hivatalból:

– az országos tisztújító választmányi ülésen személyenként megválasztott vezetőké öt év után,

a soron következő országos tisztújító választmányi üléssel (kongresszussal),

– a két ciklus közötti időszakban az őket felmentő választmányi üléssel,

– a választmányi tagoké az országos tisztújítás során megtartott tisztújító taggyűléssel.

Emellett írásban benyújtott lemondásukkal illetőleg visszahívásuk esetén ..

 

VI SZTRÁJK

 

6.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ké­szen áll az ér­dek­vé­de­lem leg­vég­ső esz­kö­ze, a sztrájk szer­ve­zé­sé­re.

6.2. Sztráj­kot bár­mely alap­szer­ve­zet kez­de­mé­nyez­het.

6.3. Az egész Saj­tó­szak­szer­ve­zet­re ki­ter­je­dő sztrájk­ról a választmány kon­szen­zus­sal dönt, a sztrájk­tör­vény szi­go­rú be­tar­tá­sá­val.

6.4.Sztrájk ese­tén az elnökség sztrájk­bi­zott­sá­got hoz lét­re, az egész saj­tó­te­rü­let sztrájk­ja ese­tén az elnökség ala­kul át sztrájk­bi­zott­ság­gá. Ez a sztrájk­bi­zott­ság gya­ko­rol­ja a sztrájk­tör­vény­ben rá­ru­há­zott jo­go­kat, kép­vi­se­li a sztrájk­ban részt­ve­vő­ket.

6.5. Or­szá­gos szo­li­da­ri­tá­si sztrájk ese­tén a Saj­tó­szak­szer­ve­zet egye­di for­má­kat is al­kal­maz­hat.

6.6. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a sztrájk mi­at­ti anya­gi ki­esé­sek pót­lá­sá­ra sztrájk­ala­pot hoz­hat lét­re, amely fe­lett – utó­la­gos be­szá­mo­lá­si kö­te­le­zett­ség­gel – az elnökség ren­del­ke­zik.

 

VII. KI­TÜN­TE­TÉ­SEK, JU­TAL­MAK

 

7.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet azon szakszervezeti bizottságok ré­szé­re, amelyek a leg­töb­bet teszik tagságukért, annak érdekképviseletéért, a munkahelyi érdekvédelem erősítéséért, a mun­ka­adók és a mun­ka­vál­la­lók kö­zöt­ti jó kap­cso­lat ki­ala­kí­tá­sá­ért, sikeresen lépnek fel a munkahelyi kol­lek­tív szer­ző­dés megkötéséért és annak rendszeres „karbantartásáért”, illetőleg ahol tagságuk jó szervezésével,

életkörülményeinek javításával, határozott fellépéssel igyekeznek minden megtenni, hogy környezetükben biz­to­sí­tott legyen a szo­ci­á­lis biz­ton­ság és a mun­ka­he­lyi de­mok­rá­cia – Vas­vá­ri Pál-dí­jat ala­pí­tott.

A Vasvári Pál-díj vándordíj jellegű ezüst laptekercs, amelyet kicsinyített másával és oklevéllel együtt kap kézhez a megjutalmazott alapszervezet. Ahol a munkahelyi együttműködés kiemelkedő, a díjra együtt jogosult a szakszervezet ás a munkaadó. A nagy laptekercs egy évig marad az alapszervezet birtokában, s harmadik alkalommal kerül végleges tulajdonába. .

A Vas­vá­ri Pál-dí­jat az el­nök­ség íté­li oda, ezt a dí­jat min­den év­ben a saj­tó­na­pi ün­nep­ség ke­re­té­ben kell átadni.

7.2. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet a szak­szer­ve­ze­ti mun­ká­ban hosszú éve­ken át ered­mé­nye­sen és ál­do­zat­ké­szen te­vé­keny­ke­dő tag­jai ré­szé­re „örö­kös tag” cí­met ado­má­nyoz egye­di el­bí­rá­lás alap­ján. Az ado­má­nyo­zás­ra az elnökség jo­go­sult, er­re ja­vas­la­tot bár­mely alap­szer­ve­zet szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­sá­ga te­het. Az „örö­kös tag” ál­lan­dó meg­hí­vott­ja – ta­nács­ko­zá­si jog­gal – a választmány ülé­se­i­nek, hi­va­ta­los az éven­te meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő ju­bi­le­u­mi ün­nep­sé­gek­re és a Saj­tó­szak­szer­ve­zet min­den ün­ne­pi ren­dez­vé­nyé­re.. Az iga­zol­vánnyal együtt an­nak ün­ne­pé­lyes át­adá­sa­kor gra­ví­ro­zott óra tárgy­ju­tal­mat kap.

7.3. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet egyé­ni (pénz- vagy tárgy­ju­ta­lom­ban, kü­lön­le­ge­sen ked­vez­mé­nyes üdü­lés­ben) ré­sze­sít­he­ti azon tag­ja­it, akik hosszú időn át nagy ak­ti­vi­tást ta­nú­sí­tot­tak a szak­szer­ve­ze­ti mun­ká­ban. Ju­ta­lom adá­sá­ra jo­go­sul­tak az alap­szer­ve­ze­tek szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­ságai (sa­ját keretükből), il­le­tő­leg a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége (köz­pon­ti ke­ret­ből). Ez utób­bi eset­ben a ju­tal­ma­zás el­dön­té­se előtt az il­le­té­kes alap­szer­ve­zet szak­szer­ve­ze­ti bi­zott­sá­gá­nak vé­le­mé­nyét ki kell kér­ni.

7.4. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége éven­te el­is­me­rő ok­le­vél­ben és ju­ta­lom­ban ré­sze­sí­ti az adott év­ben 40, 50, 60, 70 éves szakszervezeti tagságukat elérő tagjait. A ju­bi­le­u­mi ün­nep­sé­get min­den év de­cem­ber hó­nap­já­ban kell meg­tar­ta­ni, s ar­ra hi­va­ta­lo­sak az örö­kös ta­gok.

7.5. A Sajtószakszervezet Vasvári Pál Emlékplakett kitüntetést alapít azon tagjait részére, akik hosszú éveken át különlegesen értékes munkát végeztek az érdekvédelemben, a szakszervezet megerősítésében, illetőleg a szakszervezet mindazon partnere, barátja részére, aki jelentősen hozzájárulnak a sajtóban a kollegiális kapcsolatok erősítéséhez és a Sajtószakszervezet céljainak eléréséhez.

Az emlékplakett, amelynek középpontjában Vasvári Pál domborműve szerepel, hátsó oldalára pedig a megjutalmazott nevét vésik be, ezüstből készül, okirattal jár együtt. Az emlékplakettet az elnökség ítéli oda, a kitüntetés átadása általában a sajtónapi ünnepség keretében történik.

7.6. A Sajtószakszervezet javaslatot tehet egyéb társadalmi illetőleg állami kitüntetésekre is, erre a javaslattételre az elnökség jogosult.

 

 

VIII. VAS­VÁ­RI PÁL ÖN­SE­GÉ­LYE­ZŐ SAJ­TÓ­ALA­PÍT­VÁNY

 

8.1.. A Sajtószakszervezet által 1991-ben alapított Vas­vá­ri Pál Ön­se­gé­lye­ző Saj­tó­ala­pít­ványt, amely köz­hasz­nú szer­ve­zet­ként ke­rült be­jegy­zés­re, mint önál­ló jo­gi sze­mélyt az Ala­pít­vány ku­ra­tó­ri­u­ma mű­köd­te­ti önál­ló ala­pí­tó ok­irat (alap­sza­bály) sze­rint.

8.2.. Ala­pí­tó­ként az Ala­pít­vánnyal a kap­cso­la­tot a Saj­tó­szak­szer­ve­zet elnöksége tart­ja. En­nek meg­fe­le­lő­en – a tör­vény ér­tel­mé­ben – elnökségi tag nem le­het egyben az alapítvány ku­ra­tó­ri­u­mának tagja.

 

 

IX.. ZÁ­RÓ REN­DEL­KE­ZÉ­SEK

 

9.1. A Saj­tó­szak­szer­ve­zet ezen mó­do­sí­tott Szer­ve­ze­ti és Mű­kö­dé­si Sza­bály­za­tát a választmány 2013. évi május hó 23. napján megtartott ülése fogadta el.

9.2. Az SZMSZ-ben nem érin­tett kér­dé­sek­ben a 2011.évi civil tör­vény meg­fe­le­lő ren­del­ke­zé­se­it kell al­kal­maz­ni.

9.3. Ezen SZMSZ elfogadásával az 1989-ben elfogadott, valamint azóta többször módosított szervezeti és működési szabályzat hatályát veszti..

.

 

Budapest, 2013. május 23.

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2013. június 11. kedd, 15:24