Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Dokumentumok Magyarázat az új alapszabályhoz

Magyarázat az új alapszabályhoz

E-mail Nyomtatás PDF

Több mint két hónapja került sor szakszervezetünk alapszabály-módosító rendkívüli kongresszusára. A napokban adtuk postára a Fővárosi Törvényszék által kért kiegészítéseket, mivel a törvények és szabályok nemcsak a munka világával és az egyesülési joggal kapcsolatban változtak, hanem az ügyek adminisztrációjára, a bejelentés módjára vonatkozóan is. Remélhetőleg mindennek alapján hamarosan végzés teszi jogerőssé módosított alapszabályunkat.

A december elejei tőmondatos közleményünk után itt ideje, hogy a Sajtószakszervezet tagjai és mindazok, akik honlapunkra látogatnak, részleteiben is megismerkedjenek a tanácskozással és az ott elfogadott módosított alapszabályunkkal és a módosítás indokaival.

Az alapszabállyal minden új tagunk már belépésének pillanatában találkozik, hiszen az lehet a többi között a Sajtószakszervezet tagja, aki elfogadja az alapszabályt. Mi sem természetesebb, minthogy egy módosításkor – különösen egy ilyen nagy horderejű változtatáskor – a legszélesebb körben megismertessük az új szöveget nemcsak az új belépőkkel, hanem régi tagjainkkal is. Hiszen bár az ő képviselőik hoztak döntést, de a véglegesen elfogadott új szöveg mégis olvasva értelmezhető igazán

 

Dokumentumaink között e cikkel egyidejűleg jelenik meg a szakszervezet alapszabályának 2012. november 30-i rendkívüli kongresszusunkon elfogadott módosított, pontosabban, ahogy a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott hivatalos beadvány tartalmazza: „a módosításokkal egybeszerkesztett szövege”. Mivel a honlap „olvasói” nem lehettek mind ott a kongresszuson, s mert alapvető változtatások várnak magyarázatra, a szerkesztő bizottság nevében hadd adjak némi indoklást azoknak is, akik nem követték az eseményeket.

 

Magáról a rendkívüli kongresszusról annyit: az egyesülési törvény megváltozása okán szükségessé vált alapszabály-módosítás tette szükségessé összehívását. A régi alapszabály szerint a „rendkívüli” kongresszus küldöttei az utolsó „rendes” kongresszus küldöttei. Azon a kongresszuson 67 választott küldött volt jelen, s mint mandátumvizsgáló bizottságunk - Ladányiné Fényes Mariann (központi nyugdíjas alapszervezet) elnökletével Andreides Józsefné (MTI) és Horváth Zoltánné (Népszabadság) - a szervező bizottság jelentése alapján tájékoztatott: a jelenleg is tagjaink közé tartozó és elérhető 58 mandátummal rendelkező küldött közül 38-an jelentek meg. F. Kováts Éva, a Sajtószakszervezet elnöke bejelenthette: a kongresszus határozatképes.

 

Az ügyviteli kérdéseket tárgyaló bevezetés után az első napirendi pontban M. Lengyel László a Sajtószakszevezet ügyvezető társelnöke azt a munkajogi és érdekvédelmi környezetet vázolta, amelyben kongresszusunk összeült. Hangsúlyozta, hogy az érdekvédelem helyzete nehezebbé vált, különösen a munkavállalóknak nem kedvező törvényi változások miatt. Szakszervezetünknek - együtt a szakmában működő más érdekvédelmi szervezetekkel – mindent meg kell tennünk, hogy ehhez alkalmazkodva végezzük tovább munkánkat. Különösen nagy szerep vár ebben a választmányi tagjainkra, akik a jövőben a legfőbb szerv tagjai lesznek.

Ezt követően a kongresszus megszervezésével és az új alapszabály megszerkesztésével megbízott bizottságunk (amelynek tagjai voltak ábécé sorrendben: Gyöngyösi Árpád elnökségi tag, az MTVA szerkesztője, Merza Zsuzsa, a Sajtószakszervezet gazdasági vezetője, Salgó Tamásné örökös tag, a nyugdíjas alapszervezet szb. titkára, szintén elnökségi tag és Tripolszky László örökös tag, a szakszervezet előző ciklusbeli ügyvezető társelnöke) terjesztette be javaslatunkat a munka világában bekövetkezett változások és a törvénymódosítások figyelembe vételével átalakított „kis törvénykönyvünkre”. Ennek fő vonásairól szólok az alábbiakban.

 

Az új egyesülési törvény a szakszervezeteket is szorosan az egyesületek közé sorolta: bár külön jelezni kell a szakszervezeti jelleget, de egyébként mindenben egyesületként működnek. Ez a „mindenben” a többi között azt is jelenti, hogy a „legfőbb” (régebben: legfelsőbb) döntéshozó szervnek évente üléseznie kell. Ez indokolta rendkívüli kongresszus tartását, hiszen a régi alapszabály szerint az akkori legfelsőbb grémium módosíthatta az alapszabályt.

 

Hosszú tanácskozások után tettünk javaslatot arra, hogy a kényszerű módosítást egyszerűsítésre is használva: amúgy is évente ülésező „második” legfontosabb képviseleti szervünket, a választmányt emeljük legfőbb szervvé. A választmányt 2009-ben, V. kongresszusunkon azért hoztuk létre, mert az előző időszakban lefolytatott ügyészségi vizsgálódás észrevétele szerint jobban meg kellett különböztetnünk képviseleti és ügyvezető testületeinket. Az addig működött titkári tanácsunk – amit megalakulásunkkor a legdemokratikusabb vezető szervnek tartottunk – önmagában valóban kicsit kettős funkciót töltött be. Ahhoz viszont, hogy az olyan alapfeladatokat, mint az éves beszámoló, a zárszámadás és a költségvetés elfogadása képviseleti szerv teljesíthesse, s hogy igazi képviseleti szerv működjön, született meg a tagságot a létszámviszonyoknak megfelelő testület.

 

Mi sem volt természetesebb számunkra, mint hogy ennek a testületnek funkciót bővítsük ki, s évente akár többször is ülésező igazán demokratikus képviseleti szervvé tegyük. Azzal, hogy tagjait létszámarányosan a tagság – az alapszervezetek – választják meg.

 

Már csak az a kérdés maradt: hogyan és mennyi időre kapjanak megbízást a választmányi tagok. Hogy régi hagyományaink se szakadjanak meg, a választmány megújítására öt évenként kerül majd sor. Akkor régebben küldötteket választottak a kongresszusra, mostantól ekkor választják újjá nemcsak alapszervezetük vezetőit, hanem közvetlen képviselőikként az évente (sőt akár sűrűbben is) tanácskozó választmányi tagjaikat is.

 

Ez lett a fő értelme az alapszabály-módosításnak, amelyben nem dobtuk sutba a kongresszus nevet sem. Hagyományainknak megfelelően ugyanis az öt évenkénti országos tisztújítást előírva megméretjük a különböző vezető testületek, a tisztújító választmányi ülés nevének (vagy akár csak melléknevének) megtartjuk a kongresszus nevet is. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a 2014-ben sorra kerülő VI. kongresszusként is összehívandó tisztújító választmányi ülés idején lesz független, demokratikus szakszervezetünk 25 éves, negyedszázados…)

 

Természetesen más változások is olvashatók a módosított, talán úgy is fogalmazhatunk: új alapszabályunkban, amelynek minden lényeges változását jelöltük a dokumentumok sorában letölthető formában. És amely remélhetőleg hozzájárul ahhoz is hogy ne csupán az új törvényeknek megfelelően működhessen, hanem eredményesebb, értékesebb érdekvédelmi munkát is végezzen nemsokára jubiláló szakszervezetünk.

Baktai György

a bizottság elnöke

 

Módosítás dátuma: 2013. február 10. vasárnap, 01:04