Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Sajtóvilág-tallózó Bélyegsarok Értéktermő évtizedek

Értéktermő évtizedek

E-mail Nyomtatás PDF

A mai magyarországi zsinagógákról új sorozat kibocsátását kezdte meg a posta. Szelényi Károly fotói alapján a 200 forintoson a szegedi új zsinagóga látható, a 250 forintoson pedig a budapesti Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem oltára. A 120 férőhelyes fővárosi intézmény 130 éve működik, péntekenként a rabbijelöltek a prédikációt gyakorolják, a kántorképzősök pedig alkalmanként a rituálét sajátítják el benne. Egy emberöltővel fiatalabb a szegedi zsidók temploma, viszont a világon a negyedik legnagyobb, több mint ezerháromszáz ülőhelyével. Egyesek szerint ez a világ legszebb zsinagógája. Az eklektikus stílusú épület üvegablakait Róth Miksa műhelye szállította. A 28 mai magyarországi izraelita hitközség közt a szegedi az egyik legaktívabban működő, a városban élő mintegy ötszáz zsidó fele tekinthető hívőnek. A zsinagóga felújítását 2001-ben a kormány támogatásával kezdték meg. Orgonakoncertjei a pazar akusztikai adottságok folytán különösen népszerűek.

Egy másik bélyegújdonságon egy budapesti műalkotást láthatunk: az isteni hírvivőt, Gábriel arkangyalt Zala György megformálásában. A csaknem ötméteres szobrot szinte mindenki ismeri, akár fővárosi lakos, akár turistaként érkezik hozzánk vagy otthon ülő tévénéző. A kicsi bélyegen mégis meglepetést okoz: kissé fölülről, égi nézőpontból láttatja Domé Eszter tervezőművész, míg közönségesen csak a Millenniumi emlékmű 36 méter magas oszlopán vehetjük szemügyre. A kezeiben a Szent Koronát és a kettős keresztet tartó édenkerti nagyfőnök a 150 éve született szobrász egyik mesterműve, elnyerte vele az 1900. évi párizsi világkiállítás nagydíját is.

Éppen jövő májusban lesz nyolcvan éve, hogy a hősök emlékkövének felavatásával elkészült a nagy kompozíció (e követ 2001-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította az Országgyűlés). A munkálatok 33 éve alatt – melyben több szobrász vett részt – Zala György király- és vezérszobrok, domborművek tucatját készítette el. Ötvenöt éve ezek egy részét, a Habsburg-dinasztiabelieket a térről egy raktárba vitték. Ma is ott van többek közt a zentai csatáról, a Ferenc Józsefről, illetve a Horvátország és Dalmácia Magyarországhoz csatolásáról formált alkotása. Szerencsére a raktárból egy évforduló kapcsán 2002-ben Mária Terézia szobrát restaurálva a Szépművészeti Múzeumba vitték.

Zala György remekléseinek egy részét végre vándorkiállításon láthatta az idén a közönség vidéki városokban, melyekhez köze volt a nagy művésznek: szülőhelyétől, a mai szlovéniai Alsólendvától Zalaegerszegen, Keszthelyen és Pécsen át a ma Romániához tartozó Aradig. A budapestiek figyelmét legfeljebb ez a bélyeg keltheti fel a zseni iránt, esetleg Szatmári Gizella vándorkiállításra szánt katalógusa, mely a méltatlan utókor adósságaiból egy keveset törleszt.