Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Sajtóvilág-tallózó Bélyegsarok Levél: bomlás vagy kibomlás?

Levél: bomlás vagy kibomlás?

E-mail Nyomtatás PDF

Két évtizede riogatnak már tudósok azzal, hogy az „meghal”. Nem a soha senki által el nem olvasott könyvekre gondolnak, amelyeknek inkább csak térkitöltő meg státuszjelző szerepük van, hanem arra, hogy elveszítjük az íráskényszereinket. Félő, vélik, hogy a képek és digitális jelek elsöprik az ábécét, legalábbis annak mostani mértékű használatát. Ha eltekintünk a világ nagyobbik felétől – ahol ma még éppenséggel hatalmas a küzdelem azért, hogy minél többen írásképessé váljanak –, és csak a legfejlettebb vidékek népeit nézzük, a képi kultúra valóban nyerőre áll. A könyvet azonban sem a mozi, sem a tévé, sem a világháló nem szorította ki, hogy csak a „képesebb” technikai újításokról szóljunk.

Lehet, hogy az utolsókat rúgja az írás, de mai jelenségek azt sejtetik, jó nagyokat rúg, erősen küzd a vég ellen. Három évtizede még az összes adatomat felírták egy budapesti boltban, amikor első írógépemet vásároltam, és akkor – a hivatalok, munkahelyek alkalmazottait leszámítva – nagyon kevesen használtak írásra billentyűket. Ma Magyarországon csupán mobiltelefonokon több billentyűzet van használatban, mint ahányan élünk szűkebb határainkon belül. Egy szerelmes lány nem tudja végigkanalazni a vasárnapi levest anélkül, hogy félre ne vonulna a mobiljával azonnali sms-választ írni; naponta félszáz üzenetet is nyomkod, mint régen a távírász. A diákok este több szöveget olvasnak és írnak a világhálón, mint egész nap az iskolában. E-levelek árasztják el figyelmünket. Milliók roncsolják szét írásmámorukban az elit nyelvi szabályait. Lehet ez a bomlás jele, de lehet a kibomlásé is.

Garantáltan vesztes mifelénk – akár az írott sajtó – a hagyományos levél. Főként az, amit kézzel írnak. A levél, a levelezőlap, amelyiket akkor is izgalommal vár valaki, ha sejti, mi a titka, sőt akkor is, ha a címoldalán azt a postás szabadon elolvashatja. A hagyományos levél sem mindig hosszabb, mint egy sms. Két, kézzel kanyarintott szóban azonban sokkal több üzenetet találhatunk, mint akár hat vagy nyolc sms-szóban, akkor is, ha semmit nem tudunk a grafológiáról. A netfüggők néha azzal dicsekszenek, hogy már ötszáz ismerősük van a hálón vagy ezer üzenetet kaptak, de reményük is alig marad, hogy a sablonok közt legyen egy izgalmas szókapcsolat, valami, ami a másik megismerését segíti: egy pillanatnyi ünnep, amilyen az igazi levél. S hogy magunkra is gondoljunk: az igazi újságcikk.

Persze halódik kicsit a posta is, a titkok továbbítója, de könnyen vált: legfeljebb ló helyett műholdat használ (bár, lám, a biciklitől milyen nehezen szabadul) vagy „ehetetlen” reklámsalátákkal rohangál. Igyekszik őrizni is megszokott világát, az európai posták közös témája az idén ezért is maga a levél, a levélírás; ötven ország adott ki erről egy vagy több címletet EUROPA megjelöléssel. A magyar posta kisívet terveztetett Kármán Orsolyával, 100 és 230 forintos bélyegekkel. (A PostEurop országok jövő évi témája az űrhajózás lesz, 2010-ben pedig a gyermekkönyv.)