Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Sajtóvilág-tallózó Bélyegsarok Knezich Károly emléke

Knezich Károly emléke

E-mail Nyomtatás PDF

Negyvenegy éves volt, ereje teljében lévő tábornok, amikor egy októberi napon Aradon kivégeztette a 19 éves Franz Joseph von Österreich osztrák császár (akit későbbi tetteiért Ferenc Jóskának is hívtak). Négy társa golyó általi leterítését végignézve, a bitófán negyedikként halt meg Knezich Károly. A császárok egykori tisztjét a császári sereg tette méltatlan sírba. Így ért véget az egri Sasos házban a két apró lányukkal együtt izguló Kapitány Katalin reménysége: amikor egy hónappal korábban beszélhetett férjével a börtönben, még azon gondolkodtak, vajon hány évre szakítja el őket a hadifogság, esetleg neve napján kegyes lehet-e hozzájuk a császári ficsúr. Tárgyi bizonyságként azonban csak egy búcsúlevél, egy jegygyűrű és egy szemüveg érkezett Aradról az egri Minaret utcába – talán éppen a tábornoknak végső lelki vigaszt nyújtó Pléva Balázs minorita szerzetes segítségével –, és Kapitány Mihály szenátor férj nélkül maradt lánya megőrizte azokat. Az utódokat az államosításkor kitelepítették a házból, amit aztán a hetvenes években le is bontottak, csak a kapuját kímélték meg.

Knezich jellegzetes szemüvege, amelyet az egyik leszármazott ma is őriz Debrecenben, Dudás László rajzolatában most negyedmillió példányban futott végig az Állami Nyomda gépein. A szerbiai területekről származó vértanú születésének kétszázadik évfordulójára ugyanis a határozott vonásait megidéző bélyeggel emlékeztet a Magyar Posta. Katonai pályája sok sikeres galíciai küzdelem, majd a forradalom után ívelt gyorsan fölfelé. Buda ostromában már hadtest-főparancsnokként vett részt. Keresztény humanizmusa és a magyar szabadságharc iránti hűsége még akkor sem hagyta el, amikor – horvát határőrtiszt apa és Omar pasától származó anya gyermekeként – a fellázadt szerbek ellen a bácskai táborba rendelték. Sok sikeres csatát vívott, többek közt Tápióbicskén, Komáromban (az áprilisi Duna menti csata egyik jelenete korabeli litográfia alapján került a bélyegképre). Perednél azonban – Tessedik Sámuelről elnevezve ma Tesedíkovónak hívják Szlovákiában ezt a falut – elhagyta a hadiszerencse, és a vereségért éppúgy felelős Görgey leváltotta. Kossuth azonban rögtön újabb csapatot bízott rá.

Ha az orosz medvetalpak 1849-ben nem taposták volna el a magyar szabadságküzdelmet, Knezichre ma mint Erdély győzelmes kormányzójára és nem pedig mint vértanúra emlékeznénk.