Sajtószakszervezet

...mert a nyitottság számít

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home

Emlékeztető a Sajtószakszervezet választmányának 2013. május 23-i megismételt üléséről

E-mail Nyomtatás PDF

EMLÉKEZTETŐ

a Sajtószakszervezet választmányának 2013. május 23-i

megismételt üléséről

A Sajtószakszervezet választmányának megismételt ülését a szakszervezet ügyvezető társelnöke nyitotta meg.

M. LENGYEL LÁSZLÓ bejelentette, hogy az ülést összehívó elnök asszony

a családjában bekövetkezett váratlan betegség miatt nem tudott megjelenni, s kérte az ülés résztvevőit, szavazzák meg, hogy helyette ő legyen a tanácskozás levezető elnöke.

HATÁROZAT:

A választmány az ülés levezető elnökévé M. Lengyel Lászlót

megválasztotta. (Egyhangú szavazás)

Ezt követően bejelentette, hogy a megismételt ülés az alapszabály szerint

a jelenlévők létszámától függetlenül határozatképes. Megállapította, hogy az ülésen a 44 megválasztott választmányi tagból 9 jelent meg, a meghívottak

közül pedig még öten vesznek részt a tanácskozáson. Ez annak ellenére is

igen sajnálatos, hogy előzetesen több mint tízen jelezték hogy munkahelyi elfoglaltságuk illetve betegségük miatt maradnak távol. Javasolta, hogy a választmányi tagok fogadják el a kikézbesített napirend-javaslatot, amelyből egyben érzékelhető a választmány idei első ülésének jelentősége. Egyben

javasolta, hogy az emlékeztetőt Baktai György készítse el.

NAPIREND:

1.     Beszámoló az elnökségnek a 2012. november 30-i  rendkívüli

kongresszus óta végzett munkájáról és a szakszervezeti mozgalomban

várható változásokról. Előadó: M. Lengyel László.

2.     A Sajt6ószakszervezet 2012.évi  mérlege és eredmény-levezetése,

valamint 2013. évi költségvetése. Előadó : Merza Zsuzsa.

3.     A Sajtószakszervezet szervezeti és működési szabályzatának

módosítása. Előadó: Baktai György.

4.  Egyebek.

HATÁROZAT:

A választmány egyhangúlag az emlékeztető elkészítésével megbízta

Baktai Györgyöt.

l.

M. LENGYEL LÁSZLÓ ügyvezető társelnök beszámolójának első részében a méltatta a 2012. november 30-án megtartott rendkívüli kongresszust.  Utalva a

jelenlegi gyenge részvételre különösen értékesnek tartotta, hogy azon már az

összehívás első időpontjában a határozatképességhez szükségesnél messze

többen jelentek meg, s vettek részt a rendkívüli kongresszus legfontosabb napirendjének,  az új Alapszabálynak megvitatásában., majd elfogadásában.

Mint ismeretes, erre az új Civil törvény előírásai miatt került sor, s hatályba lépésével az új törvényes előírásoknak megfelelően folytathatjuk munkánkat.

kiegészítettük a választmányt is, amely ezentúl a szakszervezet legfőbb testületeként irányítja a szakszervezet munkáját. Tulajdonképpen ez a mai az új összetételű választmány első ülése, s ezért nem igazán megnyugtató, hogy –

bármennyire jelentős indokok miatt is – az igazi bemutatkozás a következő választmányi ülésre marad.

 

Részletesen ismertette ezt követően az elnökségnek, mint ügyvezető testületnek, s kiváltképp a vezetésben közvetlenül részt vevőknek a munkáját. Ennek az eredménye volt, hogy a szakszervezet legtöbb hagyományos programját most is lebonyolítottuk.

December elején megtartottuk a szokásos évi jubileumi találkozót, amelyen a kerek tagsági évfordulójukhoz érkező szakszervezeti tagokat köszöntöttük emléklappal és szerény ajándékkal.

Február 14-én rendeztük meg idei első elnökségi ülésünket, s akkor döntöttünk arról, hogy 2013-ban mindenképp megtartjuk sajtónapi ünnepségünket és nemcsak annak formájáról, hanem az ott átadandó kitüntetéseinkről is döntöttünk. Ennek alapján az idén együtt köszöntöttük a magyar sajtó napját a Sajtóházban a Magyar Újságírók Országos Szövetségével. Ezen az ünnepségen

két év kimaradás után ismét adtunk át szakszervezeti kitüntetéseket: Vasvári Emlékplakettet valamint Vasvári-díjat. A Sajtószakszervezet Vasvári Emlékplakettjét az elnökség Tripolszky Lászlónak, tavaly leköszönt ügyvezető elnökünknek, a szakszervezet alapító tagjának ítélte oda. Ülésünkön ő  most nem tud részt venni, mert műtét utáni erősítő kúrán szanatóriumban van. Innen is további jobbulást kívánunk neki. A Vasvári-díjat értékes pályázatáért az Axel Springer lapcsaládhoz tartozó Békés Megyei Hírlap és kiadója, a Népújság Kft. nyerte el. Az átadás pillanatai régi Pilvax-beli sajtónapi  ünnepségeinkre emlékeztettek, egyben a meghívottak széles körében méltatták a sajtóbeli kollektív szerződések jelentőségét.

Közös ünnepséget rendeztünk a Diplomata Magazin kiadójával és szerkesztőségével, amelyen a több éve együtt odaítélt „A Sajtó Segítéséért” díjunkat adtuk át közéleti személyiségeknek.

Elkészült az új kollektív szerződés az Axel Springer Magyarország Kft-vel.

Számos tárgyaláson vettük részt a közmédiában csakúgy, mint az újságíró szervezetek együttműködésének olyan formáján, mint a sajtó etikai tanácsa,

vagy a PHDSZSZ ülései és egyéb együttműködési tanácskozások.

A közmédia ügyei természetesen minket is jelentősen érintenek, az ott folyó szakszervezeti tevékenységben jelentősen vesz részt alapszervezetünk. Itt a legutóbbi időben a PHDSZSZ-nek volt kezdeményezése. Elnöke, Lázár András, aki egyben a közmédiában lévő hat szakszervezetből összehozott új, még nem bejegyzett szakszervezetnek is elnöke, az együttműködés szorosabbá tételére hívott össze – velünk egyeztetve – megbeszélést, ám az egyetlen nagyvállalat keretében létező tíznél több szakszervezet képviselőinek tanácskozása inkább a süketek párbeszédére hasonlított. Az ottani helyzet egyébként – sok emberi áldozat után –  jelenleg nyugvóponton látszik lenne, de nagy szükség lenne arra,

hogy a sok ott működő  szakszervezet valamilyen szervezeti keretet találjon az együttműködésre.

Szakszervezetünknek egyre jobban oda kell figyelnie azokra a hírekre is,

amelyek a Springer-Ringier fúzióra, illetve ezzel kapcsolatos előkészítésre vonatkoznak.

A Népszavánál működő új alapszervezetünk vezetői tavaly felvetették, hogy kollektív szerződést szeretnének kötni, de azóta nem fordultak hozzánk annak a segítségnek realizálásáért, amit akkor kértek, és mi megígértünk.

A Médiatanács új elnökére javaslatot kértek a Sajtószakszervezettől is. A szűk határidő miatt az elnök és a társelnökök egyeztethettek, s javaslatként Majtényi Lászlót terjesztették be. Tudták, hogy ő a MÚOSZ jelöltje is, de önállóan javasoltak, nem a MÚOSZ-hoz csatlakozva, bár az sem lett volna szégyen.

Javaslatot kért a szakszervezettől – ez is első esetben fordult elő – a Prima Primissima díj kuratóriuma is, –  és nekik is megküldték javaslatukat: Berényi Jánost, a Széplak című lap kiadóját és főszerkesztőjét, nem mellékesen szakszervezetünk alapító elnökét ítélték erre méltónak.

Ami házunk táját illeti: nyugdíjasaink a szokásos módon köszöntötték az újévet,

meg a lányokat, asszonyokat a nőnap alkalmából.

Elkezdtük a felkészülést a nyári üdülési szezonra is. A nyitásra akciót hirdetett

a szakszervezet. Az ügyvezető társelnök a választmányi ülésen jelen lévők figyelmét felhívta: hogy Jászszentandrás még sok jelentkezőt tud fogadni.

Jó lenne, ha alapszervezeteink népszerűsítő agitációja nyomán egyre több teltházas turnus lenne apartman-üdülőnkben.

Mindkét üdülőben járt a tavaszi nyitás előtt és ezzel kapcsolatos tapasztalatait megosztotta a választmány tagjaival. Eszerint eléggé fogynak az üdülőnyitáskor olyan gazdagon odatelepített fogyóeszközök (poharak, evőeszközök), s bár tudjuk, hogy ezeknek ez a sorsuk, kérjük, hogy a beutaltak jobban óvják közös vagyonunkat, sőt akár gyarapítsák is, ha otthonról lehetőségük van bizonyos hiányzó tárgyak pótlására.

Jászszentandráson ismét fakivágásra kell sort kerítenünk, Balatonszemesen az

idénynyitás előtt jelentősebb takarításra lesz szükség. Tájékoztatott arról is, hogy jászszentandrási saját három faházunkat a bérlő Andrástermál Kft szépen felújította. Együttműködésünk a strandbelépők ügyében is folytatódik.

Befejezésül az elnökség nevében kérte a beszámoló elfogadását.

M. LENGYEL LÁSZLÓ, mint levezető elnök miután  senki nem jelentkezett hozzászólásra, szavazásra tette fel a kérdést.

HATÁROZAT:

A választmány a 2012. november 30.– 2013. május 23. közötti működésre

vonatkozó elnökségi beszámolót egyhangúlag elfogadta.

(Mellette: 9, ellene: 0, tartózkodott: 0 szavazat)

2.

MERZA ZSUZSA gazdasági vezető ismertette ezután a második napirendi pont keretében a Sajtószakszervezet 2012. évi mérlegét és eredmény-levezetését,

valamint 2013. évi gazdasági-pénzügyi terveit.

Bevezetőül megjegyezte: a 2012. évi egyszerűsített éves beszámoló már a kettős könyvvitelre való áttérés első ilyen beszámolója, míg a 2012. évi bevételeket  és kiadásokat a régen megszokott formában készítettük el a választmány számára.

Mindkét dokumentumot kiosztottuk- A mérleget és eredmény-levezetést majd a választmány határozatát követően adhatjuk be az illetékes bírósági hivatalnak-

ennek határideje: május 31.

A kettős könyvvitel szerinti adatokat híven tükröző mérleghez nem adott  külön indoklást, a 2012. évi bevételek és kiadások minden tételét külön ismertette,

A jelentősebb változásokhoz indoklást fűzött, majd a 2013. évi terveket szintén szóban is indokolta.

Bejelentette, hogy az üdültetésről közvetlenül a szezonzárás után készült el az  összesítés, amelyet a 2012. novemberi kongresszuson már ismertettünk is, emiatt most csak a fő számok szerepelnek a pénzügyi tervben, a részletes szám-sorokat pedig mellékelték.

A tagdíjbevételnél tavaly a jelentős (egymillió forintos) eltérést egyrészt az év elején váratlanul csökkent (és a terv készítésekor már ismert) tényszám,

valamint a központi alapszervezetben megnőtt létszám okozta. Lényegében e két kategórián túl más bevétele a Sajtószakszervezetnek nem volt.

A kiadásokat igyekeztek a minimálisnál is kisebbre szorítani. A személyi jellegű költségeknél a bér és járulék esetében ez egyetlen munkavállalót érint, az ügyvitel és egyéb költségtérítés kategóriában szintén egy könyvelő szerződés szerinti juttatását, valamint vezető tisztségviselők utazási költségeit. Az iroda fenntartásával és működtetésével kapcsolatos bevételek és kiadások ugyancsak megfeleltek az előre tervezettnek. Az alapítói támogatásra az előző évi elmaradás miatt a tervben szereplő nagyobb összeget nem tudtuk teljesíteni, sőt

újabb összeget voltunk kénytelenek visszatartani a támogatásból.

Ami a költségvetést illeti: továbbra is kicsi a mozgásterünk, ezt tükrözik a most betervezett számok.

Az üdültetéssel kapcsolatban csak a fő számokat közöljük ismét, mivel külön

terv készül. Annyit megjegyzett, hogy a jászszentandrási  2012. évi favágás költségei szerepeltek a mellékelt listán, de 2013-ra 0 forintot állítottunk be,

ám ezt máris módosítania kell, hiszen épp most tájékoztatta a választmányt az ügyvezető társelnök az újabb fakivágás szükségességéről. Ezért mindenkit kért,

hogy a nála lévő listán a Jászszentandrás fakivágás sorra a 100 e/ ft-ot írja be.

A személyi jellegű költségek nem változnak, az anyagi jellegű ráfordításokat a terv szerint egy nagyobb összeg terheli: az iroda vízvezeték-rendszerét szinte teljesen ki kell cserélni. Bár ez az irodaház közös költsége, de egyrészt ennek ránk eső hányada, másrészt a várható irodai helyreállítások biztosításunkkal nem kompenzálható része tartalékolásra kényszerít.

Az alapítói támogatásban szintén nem tudtuk tervezni az elmaradás pótlását, csak az idei 5 % bizonyos emelését terveztük be.

Megjegyezte még, hogy sem az előző évi jelentésben, sem a tervezésben nem szerepel a PHDSZSZ-tagdíj és az IFJ-tagdíj elmaradásunk, illetőleg fizetési kötelezettségünk, mivel e témákban vezetői egyeztetések folynak.

Befejezésül külön felhívta a résztvevők figyelmét arra, amit M. Lengyel László az üdültetéssel kapcsolatban mondott, hangsúlyozva, hogy a tagdíj mellett

egyetlen bevételi forrásunk az üdültetés. Vagyonunk minőségének megőrzése

mellett a likviditás biztosításában is nagy szerepe van, s fenntartása, sőt fejlesztése is tagságunk érdeke és egyben kötelessége is.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök megnyitotta a vitát.

ANDREIDES JÓZSEFNÉ azt kérte, hogy juttasson el a központ nekik, az MTI-be, de minden más alapszervezethez is minél több információt az üdülőkről, hogy kellően népszerűsíteni lehessen azokat. Képes anyagokat várnának a strandról is, meg az épületbelsőkről is.

ZSEBESI ZSOLT, mint a honlap szerkesztője felhívta a figyelmet, hogy a honlapon máris vannak képes üdülőbemutatások, de ha szükséges, ezt tovább lehet fejleszteni. A nála lévő laptopon be is mutatta azokat az oldalakat, amelyek máris jó hatást gyakorolhatnak, ha megkeresik és megtalálják őket.

MERZA ZSUZSA ígéretet tett, hogy a honlapon túl is a közeljövőben az egyes alapszervezetek titkáraihoz újabb ismertetőket küldenek el, de az is szükséges, hogy ezek terjedjenek a tagok és más kollégák körében, s hogy a honlapra az internettel rendelkezők gyakrabban látogassanak el.

KAPITÁNY REZSŐNÉ felvetette, hogy a nyugdíjasok nem értik, miért került

ki tavaly az üdülési tájékoztatóból az ő üdülési díj kedvezményük.

M. LENGYEL LÁSZLÓ utalva arra, hogy az üdülési díjak megállapítása más formában történik, mint régen, megnyugtatta a felszólalót,és a nyugdíjasokat, hogy amennyiben szabad hely van – elsősorban az elő- és utószezonban – lehetőség van a nyugdíjasok kedvezményeinek érvényesítésére.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ, mint  levezető elnök ezt követően  külön-külön szavaztatott a két előterjesztésről.

HATÁROZAT:

1. A választmány egyhangúlag elfogadta a Sajtószakszervezet 2012.évi

mérlegét és az eredmény-levezetést. (Mellette 9, ellene: 0, tartózkodott 0).

2. A választmány egyhangúlag elfogadta a Sajtószakszervezet 2013. évi

pénzügyi terveit,. (Mellette 9, ellene: 0, tartózkodott: 0).

3.

BAKTAI GYÖRGY, a szerkesztő bizottság elnöke  beterjesztőként a szervezeti és működési szabályzat egy héttel ezelőtt minden választmányi taghoz eljuttatott szövegjavaslatához fűzött magyarázatokat.

Bevezetőként hangsúlyozta: a szűk családi körben is dönteni szükséges az új SZMSZ-ről, hiszen a tavalyi rendkívüli kongresszuson alapvetően megváltozott az alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat megváltoztatása ezzel  „együtt jár”. Az alapszabály az egyesület (szakszervezet) működésének jogszerűségét. elvi alapjait adja, az SZMSZ, ahogy neve pontosan megfogalmazza: a szervezet és működés legfőbb szabályait.

A döntésnek megvan az az alapja is, hogy valamennyi választmányi tag már csaknem két hete kézhez kapta és tanulmányozhatta a szöveget. Lehetőség volt arra is, hogy minden észrevételt és javaslatot eljuttassanak a szerkesztő bizottsághoz.. Ezzel a lehetőséggel sajnos egyedül F. Kováts Éva elnök asszony élt, akinek javaslatát bele is foglaltuk az új szövegbe. Ez az előterjesztett szövegből hiányzik, a véglegesbe azonban bekerül. Lényege: a Tagság fejezet l.5. pontjába a sajtó mellett szerepeltetjük a média szót is, hiszen ez a két terület sok tekintetben egy, s a sajtó egyébként nemcsak a „nyomtatott” sajtót jelenti. Amit pedig a 2.3. pontból iktatunk ki. Ezeket a módosításokat kérte figyelembe venni a „végszavazáskor.”

A továbbiakban előre leírt és a rendkívüli kongresszusra az alapszabály-javaslatot elkészítő bizottság tagjaival egyeztetett előterjesztés adta elő.

Aki ezt a mostani módosított változatot végigolvasta, annak bizonyára feltűnt,

hogy sok benne az „átfedés”, az alapszabály szó szerinti megismétlése. És ennek több magyarázata van:

= ez némiképp természetes is, hisz a működés jó néhány szabálya alapvetően határozza meg a szervezet működését, de az SZMSZ-nek önállóan is meg kell

állnia, tehát ott is szerepelnie kell,

= csak persze az SZMSZ más logikája szerinti sorrendben,

= ám itt nem csupán ennyiről van: a törvényalkotó az egyesületi alapszabályba

több olyan követelményt átemelt, amely a régiben nem itt szerepelt.

A lényeg pedig az, hogy akár szerepelt már az alapszabályban, akár nem,

az egyiknek és a másiknak is koherens egységet kell alkotnia magában is.

===

A másik – és már egyértelműen tartalmi változtatás – az Alapszabály jelentős megváltoztatásából fakad. Az új Civil törvény (a régi egyesületi helyett…) már a szakszervezeteket is egyesületként kezelve, ugyanazon elv szerint a legfőbb testület évenkénti összehívását teszi kötelezővé. A mi döntésünk

a november 30-i kongresszuson az volt, hogy 2013. január 1-jétől a mi legfőbb testületünk: a választmány.

Ennek következtében minden jogot, amit a régi alapszabályban még 1989-ben . az alapító kongresszuson a kongresszushoz „telepítettünk”, a Választmány című fejezetben kell tárgyalnunk.

Hogy a régi, hagyományos ötévenkénti periódus és ezzel a „történelmünk”

nagyobb szakaszokra bontása is megmaradjon, arra lehetőséget nemcsak adott, hanem amire végső fokon kötelezett is, az ennek a választmánynak időszakos megújítási kötelezettsége volt. Hiszen egy ilyen fontos szervet, ami országosan irányítja egy egyesület munkáját nem lehet toldozgatni-foltozgatni, márpedig

sok személyi változás következhet be (munkahelyváltozások, nyugdíjazások),

új alapszervezetek jöhetnek létre, csatlakozhatnak, s egy (mondjuk) ötéves

időszakban a törvényi környezet is változhat (hogy finoman fejezzem ki magam)

vagyis változtatni szükséges a magas szintű vezetést biztosító legfőbb testületen is. Ezt tükrözi az ötévenkénti országos tisztújítás, s ennek keretében a legfőbb testület tagjainak helyi újjáválasztása  (megválasztása) is. Ezt a „tisztújító választmányi ülést” nevezzük ezentúl is „kongresszusnak” is. De semmiféle

külön jogosultsággal nem rendelkezik, mint egy évente kötelezően megtartandó választmányi ülés, s minden alapvető szabályozása is megegyezik azzal. Az, hogy ehhez a választmányi üléshez kötjük a legfőbb vezetők ötéves mandátumát, ez sem ellentétes a törvénnyel, hiszen az alapszervezeti vezetőket is a periódusra választjuk, de ezek is, azok is választmányi ülésen nyerik el a tisztségüket, s válthatók le a tagság akaratából (akár évente is).

A választmányról szólva még egy megjegyzést teszek: a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket három csoportra bontottuk: az elsőben az

alapkérdéseket soroltuk fel  (az évente kötelező ügyintéző testületi beszámoló, valamint a gazdálkodással kapcsolatos zárójelentések és következő esztendei költségvetés elfogadása, az alapszabály és az szmsz szükségszerű módosításai), a második részben a személyi változtatások, a harmadikban az olyan sarkalatos

kérdések, mint az egyesülés, csatlakozás, urambocsá a feloszlatás, mint a

konföderációkhoz, szövetségekhez csatlakozás és kiválás, valamint az ágazati

kollektív szerződés megkötése, módosítása és az országos sztrájk meghirdetése.

Ezek közül nevesítettük a konföderációhoz tartozásról, kapcsolódásról szóló

döntést, ezzel is jelezve, hogy az MSZOSZ-ból a II. kongresszuson történt

kiválás óta nagyot változott a világ és minden lehetőséget mindig célszerű nyitva tartani.

Egyben – zárom a választmányra vonatkozó gondolatokat – szeretném csak megerősíteni, hogy az alapszabály és az SZMSZ együttes betartásával most itt

ülő kollégáink testületét, az évenként (sőt sűrűbben  is) ülésező választmányt

a szakszervezet folyamatos működő képviseleti szerveként a demokrácia jobb megtestesülésének tartom, mint a csak ötéves időszakokban ülésező szervet.

Amely öt esztendő vége egyébként már nincs messze, s 2014-ben az országos tisztújítás során az alapszervezetekben (már éppen e testületnek működésének ismeretében) választhatják meg a választmányban őket majd képviselőket.

====.

A továbbiakban néhány kisebb változásra, pontosításra hívom fel a figyelmet, azzal a megjegyzéssel, hogy az előbbiekben adott indoklás remélhetőleg elég volt ahhoz, hogy ne kívánjatok hosszabb előterjesztést. És persze a végén minden kérdésre válaszolok, minden értelmes javítást közösen végrehajtunk.

 

 

= Sorrendben először két választmánnyal kapcsolatos apróság:

tisztújító választmányi ülésnél az alapszabály szerinti 90 nappal a megjelölt idő előtti indulást 120 napra változtattuk, ezt alapszabály-módosításnak is javasoljuk, mivel az utánaszámolásnál a 4 hónap egyértelműen szükségesnek

látszik,(4.2.10.)

felhívom a figyelmet a 4.2.10. azon pontjára, amely szerint a tisztújításra az előző választmány újjá nem választott tagjait és valamennyi egyéb tisztség-

viselőt tanácskozási joggal meg kell hívni, ennyivel tartozunk nekik és ők

felelősen, az ismeretek birtokában tudnak megnyilatkozni.

= a póttag” intézményt, amelyet egy előző kongresszusok közötti ülésén vezetett be a választmány, most meghagytuk, csak a jelen körülményekhez alkalmaztuk.(4.6.5.)

= a vagyonnal, gazdasági kérdésekkel nem terheltük az SZMSZ-t, mivel

azokat az alapszabályban külön fejezetben egyértelmű en meghatároztuk.

Egyetlen változás annak nevesítése, hogy – ne felejtsük el a jelenlegi szabályozás szerint kettős könyvvitelünk van, de persze nemcsak ezért, régen is így volt, csak éppen nem szerepelt a szabályzatokban ­– könyvelő készíti

a mérleget és minden szakszerű könyvelési munkát. Mindenki ismeri

Jakab Jutkát (akinek ezúton kívánunk jobbulást műtét utáni gyógyulásához),

aki szerződéses munkaviszonyban segíti gazdasági vezetőnk igen sokrétű munkáját. Ez értelemszerűen szerepel az SZMSZ-ben.

= a sztrájkszabályokat változatlanul vettük át a régi SZMSZ­-ből, hiszen erre

amúgy is az új sztrájktörvény ad keretet,

= külön kívánok végül szólni a „Kitüntetések,jutalmak” fejezetről, amelyen

egy alapvető módosítást javaslunk. Erre egyébként már utaltam a legutóbbi

elnökségi ülésen, az idei Vasvári-díj, Vasvári Emlékplakett döntések során.

A  megváltozott „történelmi körülmények” között egyre kisebb a lehetősége

a Vasvári-díjak kiadásának, hogyha ragaszkodunk az alapkiíráshoz, amely

szerint alapkövetelmény a kollektív szerződés megléte, s a díjat csak közösen

kaphatja meg cégvezetés és szakszervezeti bizottság. Azt pedig helytelennek

tartanánk, hogyha alapszervezeteinknek nem maradna semmilyen jutalmazási

lehetőségük. Az új szövegben csak egy kritérium a több között a kollektív

szerződés megléte. Ezt egy újabb szóval kívánjuk még erősíteni a 7.1.pont a :

„illetőleg”vagyis lehet azért is, másért is kapni Vasvári-díjat. És ezentúl egy

a cégvezetéstől függetlenül is részesülhet díjazásban.

Ezzel az ünnepélyes témával fejezem be és ajánlom elfogadására az

SZMSZ módosítását.

 

M.LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök kérdésére hozzászóló nem volt.

Ezt követően szavazást kért az írásban  beterjesztett majd szóbelileg

kiegészített SZMSZ-ről.

 

 

HATÁROZAT:

A Sajtószakszervezet választmánya a Sajtószakszervezet

új Szervezeti és Működési Szabályzatát a beterjesztett irásbeli

szöveget az ismertetett kiegészítő javaslattal egyhangúlag

elfogadta. (Mellette: 9, ellene: 0, tartózkodott: 0).

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ levezető elnök ezután rátért az Egyebek napirendre. Bejelentette, hogy e napirendi pont keretében három

kérdéssel kíván foglalkozni.

a.)

Első témaként a szakszervezeti mozgalomban várhatóan bekövetkező változásokról tájékoztatott. Ez érintőlegesen szerepelt az elnökségi beszámolóban is, de fontossága túlmutat egy éves helyi beszámolón. A három legnagyobb szakszervezeti konföderáció: az MSZOSZ, a SZEF és az Autonómok május elsején bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd, s még az év végéig csaknem félmillió szakszervezeti tag összefogását biztosító konföderációban egyesül. Mint tudjuk, a Sajtószakszervezet 1994-ben kilépve az MSZOSZ-ból határozatban, sőt alapszabályában is rögzítette, hogy egyetlen konföderációhoz sem kíván tartozni. Az, hogy a PHDSZSZ, mint laza szövetség tagjai vagyunk a PHDSZSZ SZEF-kötődése ellenére sem jelenti a SZEF-tagságot. Mégis a munkajogi környezetben történt változások és az érdekvédelemben kialakulóban lévő új helyzet elgondolkoztat bennünket is.

Az új, széles körű konföderáció remélhetőleg új alapokra helyezi és ehhez csatlakozni – együtt a média szakszervezeteivel – egyáltalán nem jelent

valami politikai elkötelezettséget. Egyébként is a szakszervezeti politika is politika és egyáltalán nem ellentétes céljainkkal, feladatainkkal. Ilyen értelemben informálódunk, természetesen csakis a puhatolózás szintjén arról, hogy mit jelenthet a közeledés. Annál is inkább, mert nem könnyű a helyzetünk, s az egyre erőteljesebb együttműködés létérdekünk is.

b.)

A második kérdés, amiről az egyebek sorában tájékoztatott ezzel az együttműködéssel határos: kapcsolatunk az IFJ-vel és az EFJ-vel, a nemzetközi és az európai újságíró szövetséggel.

Ennek a kapcsolatnak legfontosabb kérdése jelenleg lényegében anyagi természetű: két éve tartozunk a tagdíjjal az IFJ-nek, s ez az adósság  eléri a nyolcszázezer forintot. Különbö9ző szintű tárgyalásokat folytattunk, de egyelőre nem látszik megoldás, márpedig elsősorban elvileg, tartalmilag, de a tagság érdekében is feltétlenül szükséges kapcsolatunk megtartása sőt erősítése is az IFJ-vel, amelynek első tagja voltunk Magyarországról, sőt a régióból is. Az is nagyon fontos szempont, hogy a nemzetközi újságíró igazolvány kiadása olyan fontos jogosultságunk, amely rendkívül vonzó a kollégák körében és tagságnövelő tényező. Mindenképp megoldást kellene találnunk és így jutottunk arra gondolatra, hogy megoldást jelenthetne ha minden szakszervezeti tag évente 800 forintot a tagdíjon kívül befizetne, s így ezzel külön keretünk lenne a nemzetközi tagdíj kifizetésére. Ezen egyelőre még gondolkozni kell, de valamilyen módon biztosítanunk kell nemzetközi tagságunk fenntartását.

c.)

Harmadik kérdésként az Egyebek napirend keretében az ügyvezető társelnök arról a lehetőségről adott tájékoztatást, amelyet igazolványunk előállítójának, az EDC-nek vezetői vázoltak fel előttünk kapcsolatkörük bővítésével összefüggésben. Ennek lényege: szakszervezeti vezetőink, tagjaink ismeretségi körének bekapcsolásával segíthetnénk az EDC

kapcsolatainak bővülését, s ez jutalékrendszeren keresztül anyagilag is előnyös lenne a Sajtószakszervezetnek.

Elmondta: ezzel kapcsolatban részletes leírást is kapnak az érdeklődők, amelyet mindenkinek rendelkezésére bocsátunk.

Kérte Zsebesi Zsoltot, hogy amennyiben vállalja, vegye kezébe ennek az ügynek intézését

.

ZSEBESI ZSOLT vállalta, hogy az EDC-vel a kapcsolatot e kérdésben felveszi, majd javasolta, hogy mivel a választmánynak alapszabály szerinti jogköre a döntés a tagdíjjal kapcsolatos kérdésekben, akár tekintsük az évi 800 forintos befizetést is ebbe a körbe tartózónak és szavazzunk róla.

 

M. LENGYEL LÁSZLÓ válaszként közölte: a felvetett a kérdésben a szavazást a jelenlegi ülésen még nem tartja indokoltnak.

Majd mint levezető elnök ezután a választmányi ülést bezárta.

 

Az Emlékeztetőt készítette:

Baktai György